Ezt kell tudni a tanulmányi szerződésről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanulmányi szerződés a munkaviszonyhoz kapcsolódó olyan polgári jogi megállapodás, amely mindkét fél számára hasznos lehet: a munkavállaló támogatással bővítheti tudását, a munkáltató pedig garanciát kap arra, hogy az általa támogatott tanulmányok elvégzésének hozadékát legalább egy meghatározott ideig kamatoztassa. A HR&Munkajog legfrissebb számában járja körül a témát.

A tanulmányi szerződés megkötése

A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és annak módosítása, megszüntetése is csak írásban érvényes [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 22. § (3) bekezdés, 229. § (3) bekezdés]. Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bekezdés]. Ezen szabályok megszegésével kötött tanulmányi szerződés érvénytelen. Nem kizárt azonban a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott kedvezményeket meghaladó támogatás biztosítására tanulmányi szerződés kötése. Amennyiben kollektív szerződés köti meghatározott képzettséghez a munkakör betöltését, az nem a munkáltató általi kötelezésnek minősül, tehát a tanulmányi szerződés megköthető. Amennyiben a munkáltató kötelezi a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket, mint a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költségeket, a munkáltató a törvény alapján köteles megtéríteni [Mt. 51. § (2) bekezdés].

Munkajog Navigátor
200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták. A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett. Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

A tanulmányi szerződés alanyai

A 2012. június 30-ig hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 110. § (2) bekezdése szerint a munkavállaló köteles volt bejelenteni a más munkáltatóval kötött tanulmányi szerződést, ami arra engedett következtetni, hogy a munkáltató más munkáltató munkavállalójával, valamint munkaviszonyban nem álló személlyel, például egyetemistával is köthetett tanulmányi szerződést. Az Mt. azonban egyértelművé teszi, hogy tanulmányi szerződést kizárólag a munkáltató és a munkavállaló köthet. Természetesen nem kizárt, hogy munkaviszonyban nem álló felek között a jövőben létesítendő munkaviszonyra tekintettel a tanulmányi szerződéssel azonos jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodás jöjjön létre, arra azonban nem az Mt., hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései alkalmazandók.

Az Mt. kifejezetten rögzíti, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra [Mt. 229. § (4) bekezdés]. Tehát az átszállás automatikusan, a törvény erejénél fogva bekövetkezik. Az átadó munkáltatót a tanulmányi szerződések körében tájékoztatási kötelezettség terheli az átvevő munkáltató felé (Mt. 37. §), amelynek elmaradása azonban a tanulmányi szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek átszállását, valamint az átvevő munkáltatóval szembeni igényérvényesítést nem érinti, legfeljebb az átadó-átvevő munkáltató közötti jogviszonyban járhat jogkövetkezményekkel.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké? A munkaidő szabályozása a környező országokban >> A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >> Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >> Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >> A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

A tanulmányi szerződés tartalma

Tanulmányi szerződésben a munkáltató a tanulmányok támogatására, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn belül – de legfeljebb öt éven keresztül – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg [Mt. 229. § (1) bekezdés]. A tanulmányi szerződés tartalmát maga a szerződés és az Mt. határozza meg. A tanulmányi szerződésre vonatkozó Mt. szakaszok diszpozitív szabályok, így azoktól a felek megállapodásukban a munkavállaló javára, kollektív szerződés pedig akár a hátrányára is eltérhet [Mt. 43. §, 277. § (2) bekezdés].

A tanulmányi szerződésben bármilyen fajtájú képzés, illetve bármilyen képzettség, vagy végzettség megszerzésére irányuló tanulmány támogatható, például iskolarendszerű (egyetemi tanulmányok), iskola rendszeren kívüli képzés, nyelvi képzés, betanító képzés. A bírói gyakorlat szerint gyakorlatszerzésre is köthető tanulmányi szerződés, ha az a szükséges ismeretek elsajátításával, begyakorlásával összefügg (EBH2001. 568.).

A tanulmányi szerződésben rögzíteni szükséges a támogatás konkrét formáját, amely igen sokszínű lehet: a tandíj teljes vagy részleges viselése, tankönyv, vizsgadíj, egyéb tanulmányi költségek, az oktatási intézménybe utazás, a tanulmányok helyszínén tartózkodás költségeinek biztosítása. Amennyiben a munkáltató a tanulmányi szerződésben támogatásként meghatározott térítést nemcsak a szerződési cél megvalósulásának idejére folyósítja, vagy a tanulmányi szerződésben meghatározottakon kívül egyéb támogatást is nyújt, úgy az a bírói gyakorlat szerint nem minősül tanulmányi célú támogatásnak, és a tanulmányi szerződés megszegése esetén nem követelhető vissza (BH2001. 195., BH1991. 295.).

A tanulmányi szerződésben arról is rendelkezni kell, hogy a támogatás ellenében, azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló a munkáltatónál dolgozni. Ennek törvényi felső korlátja öt év. A megállapodásban meghatározott időtartam nem a tanulmányok időtartamához, hanem a támogatás mértékéhez kell, hogy igazodjon. Az aránytalanul rövid időtartam kikötése is érvényesnek tekinthető, hiszen az a munkavállaló javára szól. A munkában töltött idő számításakor a szabadságra jogosító időtartamokat kell figyelembe venni, hacsak a felek nem állapodtak meg eltérően [Mt. 229. § (1) bekezdés].

A tanulmányi szerződésből fakadó igények munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetők. A munkáltató ugyanakkor a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés]. A korábbi bírói gyakorlat is megerősítette, hogy a munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik – többek között – a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is (BH1994. 57.).

Dr. Jónás Tünde és Dr. Kovács Szabolcs írásából megtudhatja még, hogy miként lehet megszüntetni a tanulmányi szerződést, és abban hogy szerepeltethető kötbér. A HR&Munkajog legfrissebb, 2015/7-8-as számát itt rendelheti meg.

---