Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Javíthat a a pályakezdők elhelyezkedési esélyein az alacsonyabb minimálbér és arra sem kell számítani, hogy a munkáltatók az olcsóbb munkaerő reményében lecserélnék régebbi dolgozóikat – mondta Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója a portfolio.hu-nak adott interjúban.
A kutató elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megfogalmazásában a minimálbér differenciálása életkor alapján történhet. Azt viszont nem tudni, hogy hány éves korban érhetné el a fizetendő minimálbér a 100%-ot. Czomba Sándor, foglalkoztatásért felelős államtitkár arról beszélt, sok országban a 18 éves pályakezdők a minimálbér 80%-át kapják, majd évente 5-5 százalékos emelkedéssel éri el 22-23 éves korra a 100%-ot.
Az intézkedéssel a kutató szerint valóban bővülhet a foglalkoztatás, és nem feltétlenül cserélik le a munkáltatók a korábbi dolgozóikat olcsóbb munkaerőre.
A minimálbért, mint szinte minden, a kormányzat által meghatározott bér-vagy transzfer jellegű összeget (pl. közalkalmazotti béreket vagy a családi pótlékot) politikailag könnyebb, kevésbé népszerűtlen nominálisan rögzíteni és fokozatosan elinflálni, mint forintban is csökkenteni. Természetesen ennek az az ára, a befagyasztás reálértékben csak az infláció ütemében tudja csökkenteni ezeket: alacsony inflációs környezetben a befagyasztással csak hosszú évek alatt lehet komolyabb foglalkoztatási hatást elérni.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
