Felmérés: a válság után megváltozik a foglalkoztatás szerkezete Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus-járvány okozta válságot követően jelentősen megváltozik a foglalkoztatás szerkezete, felerősödnek az alternatív foglalkoztatási módok és a munkaerő-kölcsönzés, a home office pedig sokkal kidolgozottabbá és elfogadottabbá válik – erre számít a munkavállalók jelentős része egy felmérés szerint.

A főleg a pénzügyi és IT, valamint marketing, adminisztráció, oktatás, értékesítés és HR területről érkezett munkaadói és munkavállalói válaszok alapján a megkérdezettek 40 százaléka tartott attól, hogy a válság alatt a magyar munkavállalók jelentős része, 10-30 százaléka elveszítheti az állását, 18 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy a helyzet lecsengése után minden visszaáll a régi kerékvágásba, 9 százalékuk pedig a jövőben további munkaerőigénnyel számolt.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint a válságot követően csak azok vállalatok számolhatnak növekedési potenciállal, amelyek felismerik, hogy a most végrehajtott informatikai fejlesztések a későbbiekben versenyelőnyt jelentenek számukra, 61 százalékuk prognosztizálta azt, hogy a válság elmúltával jelentősen megváltozik a foglalkoztatás szerkezete, nagyobb teret kapnak az alternatív foglalkoztatási módok és a munkaerő-kölcsönzés is.

A válaszadók 91 százaléka arról számolt be, hogy a vállalatok legfőbb intézkedése az adott helyzetben a home office bevezetése volt. Azonban vannak vállalatok, ahol kötelezően elrendelt szabadságra vagy fizetetlen szabadságra küldték a munkavállalókat, de olyan esetek is előfordultak, hogy a cégek megtartották a munkatársaikat, azonban 30-40 százalékkal csökkentették a fizetésüket.

A felmérést az SSC Heroes, a KYAT Group és az IDBC készítette. Az SSC Heroes médiaplatform az SSC területen (szolgáltató központ) dolgozókat, az itt működő vállalatokat és beszállítóikat köti össze; a KYAT Group egy integrált kommunikációs ügynökség, amely elsősorban a munkáltatói márkaépítésben segíti a cégeket, az IDBC pedig fejvadász cég, amely IT területen foglalkozik munkaerő- kölcsönzéssel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. március 21.

Mire jó a szülői szabadság?

A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.

2023. március 20.

Home office, mobile working, workation: figyelni kell az adókockázatokra

A klasszikus irodai munkakörök esetében általában a koronavírus-járványnak köszönhetően gyorsan elterjedtek a távmunkavégzés és annak még inkább flexibilis megjelenési formái: a határon átnyúló home office, a „mobile working” (távmunka fix munkaállomás nélkül), vagy akár a „workation” (távmunka külföldi nyaralás alatt). Amellett, hogy ezen megoldások nagyban hozzájárulnak a munkavállalók megtartásához és megkönnyítik a külföldi munkaerő alkalmazását, az ebből fakadó adózási és társadalombiztosítási következményekkel már nem mindenki van tisztában. Ilyen esetekben feltétlenül meg kell vizsgálni mind a munkáltató-, mind a munkavállaló-, mind pedig a munkavégzés országának jogszabályi környezetét is. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég összefoglalta a határon átnyúló munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb adózási kérdéseket.

2023. március 20.

Magyar munkáltató, külföldi foglalkoztatás

A nemzetközi kollíziós (az egyes országok jogszabályainak összeütközését, egymással ellentétes rendelkezéseinek feloldását szabályozó) magánjog szabályai alapján kell tehát eldönteni, hogy külföldi elemet is tartalmazó munkaviszony esetében az ütköző magyar és külföldi jog előírásai közül melyiket kell alkalmazni.