Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Míg a bruttó bérekben utoléri a magyar fizetés a régiós versenytársakat, a nettó keresetek vásárlóerő-paritásán lemaradás érezhető a visegrádi országokhoz képest – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A statisztikák szerint a visegrádi országok közül a cseh átlagbér a legmagasabb: 2020-ban 35 ezer 610 korona, azaz bruttó 498 ezer forint volt. Lengyelországban tavaly az éves átlagkereset bruttó 413 ezer forintnak, Szlovákiában pedig 407 ezer forintnak felelt meg. Magyarországon az éves átlagfizetés bruttó 403 ezer forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A bérfelzárkózási periódus idáig hosszú volt miután tavaly nyolcadik egymást követő éve nőttek a fizetések, 2010 óta a bruttó átlagkereset 72 százalékkal, a reálbérek pedig mintegy 50 százalékkal emelkedtek.
A szakszervezeti vezető a Világgazdaságnak elmondta, hogy mivel a bizonytalan gazdasági környezetben a versenyszférától nem várhatnak fizetésemelést, az adócsökkentés lehetne az egyik irány, hiszen a régióban Magyarországon a legmagasabb a fizetésre rakódó közteher, így vagy a szociális hozzájárulási adó, vagy a személyi jövedelemadó mérséklésével lehetne enyhíteni az adóéket.
(Világgazdaság)
A Héa irányelv 53. cikke szerint az adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre, mint például vásárokra és kiállításokra történő belépésre vonatkozó szolgáltatások, valamint a belépéshez kapcsolódó járulékos szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a fenti események megrendezésére ténylegesen sor kerül.
Az unióból beszerzett prémium kategóriás mobilokkal üzletelt az a bűnszervezet, amelyre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csaptak le a közelmúltban: a nyomozók húsz embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás megalapozott gyanúja miatt.
A számlaforgalom valós idejű ellenőrzése nem idegen a magyar vállalkozásoknak, de nem is ez lesz a legnagyobb kihívás abban az uniós jogszabálycsomagban, melynek bevezetésére több lépésben a következő években kerül sor, 2028-ig. Az elvárások teljesítéséhez nem elég a jó szándék, rengeteg cég lesz, ahol a működést is jelentősen át kell majd alakítani ‒ hívta fel a figyelmet Nyári Zsolt, a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. partnere és okleveles adószakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
