Főállású vállalkozók: mennyi járulékot kell fizetni legalább?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minimális járulékkötelezettség azt jelenti a vállalkozók esetében, hogy ennyit mindenképpen be kell fizetni a kincstárnak még akkor is, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet. Ez utóbbinak lehet például oka az, hogy nincs elég bevétel, mely a jövedelmet és a járulékait fedezné. A minimális járulékkötelezettséget példákkal szemléltetjük.


Nincs minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki más helyen, például munkaviszonyban, vagy másik vállalkozásnál biztosított, és ott fizetik utána a közterheket.

A saját jogú nyugdíjasra sem vonatkozik a minimális járulék fizetésének kötelezettsége.

A továbbiakban alapvetően a járulékminimum fizetésére kötelezettekkel foglalkozom.

A járulékminimum nagysága annak alapjától függ. A Tbj. törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) a legkisebb munkabért emeli meg a járulékok alapjának meghatározásához.

Abban az esetben, ha

  • a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében,

  • illetve egyéni vállalkozó

és a vállalkozás főtevékenysége középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási pontjaként.

Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el és azt nem munkaviszonyban teszi, a minimálbér a kiindulási alap a minimumjárulék alapjának megállapításánál.

A Magyar Közlöny 185. számában megjelent, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint kell kezdenünk a járulékalap kiszámítását.

Az ebben foglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint.

Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

A Tbj. 4.§-ának s) pontja külön fogalmat határoz meg a vállalkozók minimálbérére. Eszerint Minimálbér: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ők a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő vállalkozók, akiknek a tevékenysége döntő többségükben középfokú végzettséget igényel. Ez független attól, hogy rendelkeznek-e ilyen végzettséggel.

Nagyon ritka eset, hogy a vállalkozásban végzett munka ne igényelne legalább középfokú képzettséget. Ilyenkor, valamint az ügyvezetőként biztosított társas vállalkozónál a minimum-járulékot a minimálbér alapján kell meghatározni.

A minimumjárulékok alapja személyes közreműködés esetén, illetve egyéni vállalkozónál:

  • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum,

  • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese,

  • a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum 112,5%-a.

Például 2015. január 1-től a természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék alapja: 122.000 * 1,5 = 183.000 Ft/hó.

Nézzük ezt egy táblázatban, külön az egyéb jogviszonyos ügyvezetőkre (minimálbér), és a személyesen közreműködő vállalkozókra!

sorszám megnevezés

csak ügyvezető

(minimálbér)

szem.közreműködő

(garantált bérmin.)

1.

nem számfejtett

bruttó

105.000

122.000

2. nyugdíjjárulék alapja

105.000

122.000

3. nyugdíjjárulék 10 százalék 10.500 12.200
4.

egészségbiztosítási

járulékok (3 db)

alapja (1.sor*1,5)

157.500

183.000

5.

egészségbiztosítási

járulékok 8,5%

13.388 15.555
6.

szociális hozzájárulási

adó alapja 1.sor*1,125

118.125

137.250

7.

szociális hozzájárulási

adó 27%

31.894

37.058

8.

összes közteher 2015.

minimuma (3+5+7)

55.782

64.813

 

bázisévi 2014.

53.922

62.688

Megjegyzések:

– 2015-ben havonta mintegy 2.000 forinttal többet kell befizetniük havonta az egyéni- és társas vállalkozóknak minimum-járulékként. Így jövedelmük (nettó kifizetés) nincs a vállalkozásból, bár főfoglalkozásúak.

– A vállalkozásnak ki kell termelnie ennek a kerekítve havi 56-65 ezer forintos kiadásnak a fedezetét is, amelyből a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulékokat a vállalkozóval szembeni követelésként kell nyilvántartani.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.

2024. február 19.

Programozók önkéntes munkája könnyítheti meg a fogyatékkal élő emberek munkához jutását

A digitalizáció nem csak a pénzügyi világot alakította és alakítja át, de többek között a karitatív szervezetek munkáját is hatékonyabbá teheti. A Morgan Stanley budapesti munkatársai immár hatodik éve segítenek önkéntes szervezeteknek továbblépni a digitális evolúciójukban. Az elmúlt bő fél évben nemcsak a Mellrákinfo Egyesület honlapját újították meg, hanem a Salva Vita Alapítványnak is kifejlesztettek egy új online platformot, ami megkönnyíti a megváltozott munkaképességű álláskeresők képességeinek felmérését.