Fogyatékosoknak járó kedvezmények 3.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk újabb cikkében a tartós betegséggel, fogyatékossággal összefüggő emelt összegű családi pótlék szabályait tekintjük át.


A magasabb összegű családi pótlék igénylése

A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatvány 

A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

A formanyomtatvány letölthető a www.allamkincstar.gov.hu weblapról.

A nyomtatvány adattartalma a következő:

  • I. Kérelmezőre vonatkozó adatok
  • II. Kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok
  • III. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok
  • IV. Jogosultság megállapításához és folyósításához szükséges adatok és nyilatkozatok

A nyomtatvány benyújtásához az alábbi iratokra van szükség:

  • az igénylő személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája
  • a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata
  • a házassági anyakönyvi kivonat, ha a szülők együtt élnek
  • az igénylő és a gyermek(ek) TAJ- kártyája

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány (pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot az alábbi iratokkal lehet igazolni:

  • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
  • a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
  • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával.

A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra a családi pótlékot igénylő aláírása szükséges annak igazolására, hogy a másolat megegyezik az eredetivel.

Az egyedülálló esetén, az egyedülállóság tényét az igénybejelentő lapon kell igazolni. Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Egyedülálló igénylőnek a kérelem benyújtásához csatolnia kell a kérelemben felsorolt, rá vonatkozó dokumentumokat is.

2. „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról elnevezésű nyomtatvány

Ha a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon. A nyomtatvány letölthető a www.allamkincstar.gov.hu honlapról.

Közoktatási intézményben tanulók jogviszony fennállását, minden év szeptember 30-ig – az igényelbíráló szerv felhívására – igazolni kell. A folyósító szerv az igénylő számára eljuttatja az „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványt, melyet a közoktatási intézmény vezetője tölt ki, majd a kitöltött dokumentumot, legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül vissza kell juttatni a folyósító szervnek.

 

 

3. „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű orvosi igazolás

 

Ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság igazolásához csatolni kell  az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott szakorvosi igazolást is az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványon.  Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban a 18. életév alatti gyermek betegségéről. Ez az igazolás is letölthető a www.allamkincstar.gov.hu honlapról. Az igényléshez az eredeti igazolást kell csatolni!

Az igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) a honlapján (www.antsz.hu) tájékoztatás céljából közzéteszi.

Amennyiben a szakvélemény szerint a gyermek nem jogosult a magasabb összegű ellátásra, a szülő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál. Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

A „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatvány 19. pontjában jelölni kell, hogy a magasabb összegű családi pótlék megállapítását valamely gyermek(ek) tartós betegségére tekintettel kéri-e az igénylő.

Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a folyósító igazgatóság felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

A nagykorú személynek orvosi igazolást nem kell benyújtani az igénybejelentéskor. Ebben az esetben hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – történik a szakvélemény megkérése az Orvosszakértői Intézetétől, arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett-e, illetőleg az egészségi állapota nem haladja-e meg az 50%-or mértéket. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján kerül az igény elbírálásra.

Hová kell benyújtani a családi pótlék iránti kérelmet

2015. április 1-jével a családtámogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a hatékonyabb ügyintézés, és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése. A szervezeti átalakulás a családtámogatási ellátások szempontjából nem jelent változást.  

A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket, így a családi pótlék igénybejelentését április 1-jétől a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél is be lehet nyújtani.  Így a családi pótlékot igénylők lakóhelyükhöz közel is elindíthatják az ügyintézést.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.