Gyakori a nem korrekt kérdés állásinterjún


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 25-40 év közötti nőktől általában virágnyelven kérdezik, hogy mikorra tervezik a családalapítást – derül ki a Jobinfo nem reprezentatív online megkérdezésből. A kutatásból kiderült az is: a pályázók kétharmada gyakran semmilyen visszajelzést kap.


A magyar álláskeresők közel fele (41,2%) az új munkahely megtalálásának első lépéseként szőnyegbombázást végez: több mint 15 helyre adja be önéletrajzát annak reményében, hogy mielőbb megtalálja az ideális pozíciót – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal friss kutatásából. A viszonylag magas érték egy kedvezőtlen tapasztalat eredménye: a megkérdezettek kétharmada gyakran semmilyen visszajelzést nem kap a potenciális munkáltatóktól pályázata leadását követően. „Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az álláskeresők több mint fele olyan helyre is beadja önéletrajzát, ahol nem felel meg 100 százalékban az elvárásoknak, bár ez sem elfogadható magyarázat arra, miért nem kapnak legalább egy egyszerű elutasító választ. Az elemzések alapján a visszajelzés hiányát a munkaerő-piaci szempontból amúgy is hátrányosabb helyzetben lévő 50 felettiek tapasztalják leginkább” – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője.

Gyakori a diszkriminatív kérdés

A kutatás szerint 10 leadott pályázatra átlagosan kicsivel több mint 2 személyes interjú jut, a munkaadók kedvence a 3 legjobb és legrosszabb személyes tulajdonság felsoroltatása. Akadnak ugyanakkor provokatív, stresszhelyzetet okozó, illetve munkajogi szempontból a támadható kategóriába sorolható felvetések: minden 4. jelölt szembesült már olyan kérdéssel, mely gyerekvállalási terveire vagy éppen már meglévő kisgyermeke ellátása körüli nehézségekre vonatkozik. „Az anyukáktól gyakran tudakolják, hogy ki vigyáz a kicsire, ha beteg, s ez utóbbi mennyire jellemző. Akadt pályázó, akitől még a gyermekorvos számát is elkérték, hogy ellenőrizzék az elmondottak igazságtartamát” – mondta Kristók Balázs. A 25-40 éves korban lévő gyermektelen nőktől általában virágnyelven kérdezik, hogy mikorra tervezik a családalapítást, de több válaszadó arról is beszámolt, hogy felvétel esetén írásban akarták arra kötelezni, hogy 3-5 évig ne vállaljon gyermeket.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Nagyjából minden 50. állásinterjún elhangzik olyan kérdés, mely a jelölt anyagi helyzetét, vallását, nemi hovatartozását, pártállását vagy éppen korát firtatja. A szakmai jártasságot és rátermettséget a leendő munkáltatók olykor nagyon kreatívan mérik fel. „Egy informatikust például arra kértek, becsülje meg, hány köbméter fa kell Kína teljes lakosságának egy napi étkezéséhez szükséges evőpálcika előállításához, míg a vendéglátásban elhelyezkedni szándékozó hölgynek azt kellett megmondania, hogy hány felest tud adni egy 0,75 literes kiszerelésű üvegből. Egy szakmunkásnak a csúszóhüvelyes villanymotor működését kellett ismertetnie, ami persze nem is létezik” – mondott néhány történetet Kristók Balázs.

Nem tud a főnök az álláskeresésről

A Jobinfo.hu kutatásában megkérdezettek válaszai alapján egyébként az állásinterjút végző személy ideális paraméterei is meghatározhatók: a magyar munkavállalók többsége akkor érzi magát komfortosan, ha a felvételi beszélgetésen vele szemben leendő közvetlen főnöke ül, s kérdezi, aki egyébként egy középkorú, családos férfi. „Arról persze, hogy valaki másutt keresi a 8 óra munkát, az éppen aktuális főnök jellemzően nem tud. Az álláskeresők fele ezt csak akkor jelzi, ha már fel is vették az új helyre, 44 százalék egy másik munkáltatótól kapott konkrét ajánlat birtokában szól, és mindössze 6 százalék jelzi jelenlegi munkáltatójának előre, ha új lehetőség után kezd kutatni” – mondta Kristók Balázs.

Az adatok a Jobinfo.hu állásszemléző oldal által készített online megkérdezésen alapulnak, az adatok felvételére 2015. október 7-26. között került sor. A nem reprezentatív felmérés eredményei 3631, 18-65 év közötti álláskereső (27,6%), illetve a kutatás idején állással rendelkező munkavállaló (72,4%) válaszain alapulnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.