Ha éjszaka csörög a céges telefon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kötelező-e felvenni, ha az éjszaka közepén megcsörren a céges telefon és a főnök keres? Lehet-e szankcionálni, ha a munkavállaló munkaidőn kívül nem érhető el a munkáltató által biztosított készüléken?
A telekommunikáció fejlődésével ma már bármely munkavállaló, bármikor, bárhonnan elérhető lehet, ha a munkáltató ellátja egy megfelelő telefonnal, tablettel, laptoppal – különösen, ha a készülék internet kapcsolatot is képes létesíteni. A munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség ma már nem csak a szigorúan vett munkaidőben és munkahelyen teljesíthető. A munkavállaló otthonról is hozzáférhet a munkavégzéshez szükséges e-mail fiókjához, otthoni gépéről is elérheti a szükséges adatbázisokat, munkaanyagokat. Kérdéses ugyanakkor, hogy pusztán azért, mert technikailag lehetséges, köteles-e erre.
A válasz megadásához abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége a szerződése szerinti munkaidőre korlátozódik. Ugyanígy a munkavállaló csak a munkaidőben köteles munkára képes állapotát fenntartani. A munkaidőn kívül a munkavállaló teljesen szabadon rendelkezik az idejével, és természetesen olyan tevékenységet is választhat, amely mellett nem is észleli, hogy telefonon keresik (pl. alszik, moziban van), illetve nem is köteles üzemkészen, a keze ügyében tartani a készüléket. Mivel a munkaidőn kívül rendelkezésre állási, illetve a munkára képes állapot fenntartására vonatkozó kötelezettség nincs, semmilyen szankció nem érheti a munkavállalót, ha – akár a munkáltató által biztosított – telefonon munkaidőn kívül nem érhető el.
Ez alól legfeljebb rendkívüli esetekben, a munkavállaló általános együttműködési kötelezettségére, illetve a jóhiszeműség és tisztesség elvére tekintettel lehet kivétel. Például, a munkáltató kifejezetten jelzi a munkavállaló felé, hogy kivételesen, egy rendkívül fontos feladat miatt előfordulhat, hogy munkaidőn kívül is keresni fogják telefonon és rövid ideig feltartanák. A feladat különös jelentőségével a munkavállaló is tisztában van, és valóban csak pár perces „távsegítségről” van szó, amit telefonon otthonról nyújtania kellene. Ilyen – hangsúlyozottan kivételes – körülmények között az együttműködési kötelezettség fontosabb lehet, mint a munkavállaló magánszférához való joga. Nincs szó erről az esetről, ha minden héten adódik ilyen „különleges” helyzet.
|
|
|
Előjelentkezési akció!
Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
További információ és jelentkezés >>
|
Amikor a munkavállaló azért telefonál munkaidején kívül, mert főnöke keresi, a munkáltatója érdekkörében jár el, munkavégzési kötelezettséget teljesít, amit ennek megfelelően kell nyilvántartani és elszámolni. Mivel itt fogalmilag a munkaidő-beosztáson kívüli időszakról beszélünk, ez egyben munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz, annak minden bérpótlék vonzatával. Ez független attól, hogy a hívás hány percig tart, vagy hogy milyen súlyú erőfeszítést igényel a munkavállalótól a beszélgetés. A munkavállaló ugyanis a telefon felvételével a munkáltatója rendelkezésére áll, ami akkor is munkaidőt jelent, ha a felettes végül csak arra volt kíváncsi, meglocsolta-e aznap az irodában a virágokat. Ez éppúgy beavatkozás a munkavállaló privát szférájába, mintha komoly szakmai kérdés miatt keresnék. Hasonló a jogi megítélése annak is, ha az általános munkarendben dolgozó munkavállaló péntek délután kap e-mailben egy feladatot azzal, hogy hétfő reggelre legyen kész.
Ha a munkáltató kifejezetten elő akarja írni, hogy a munkavállaló maradjon elérhető és legyen munkára képes állapotban a munkaidőn kívül is, azt a készenlét elrendelésével teheti meg. A készenlét azt jelenti, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, munkára képes állapotát megőrizni és – igény esetén – munkát végezni. A készenlét elrendelésére számos korlát vonatkozik, így például annak időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ezt módosítani csak előre nem látható körülmény miatt és csak legalább négy nappal korábban lehet. A készenlét tartamára a munkavállalót alapbére 20%-a illeti meg. Ha a munkáltató ezt a juttatást nem fizeti meg, akkor a munkavállaló sem köteles a rendelkezésre állást teljesíteni.
Hangsúlyozottan nem írható tehát elő a telefonon való elérhetőség egyoldalú munkáltatói szabályzatban, a törvényben előírt kötelező juttatás nélkül. Pontosabban, a munkáltatói szabályzat e kikötése semmis, amelynek esetleges be nem tartásáért a munkavállalóval szemben semmilyen szankció nem alkalmazható.
A telekommunikáció fejlődésével ma már bármely munkavállaló, bármikor, bárhonnan elérhető lehet, ha a munkáltató ellátja egy megfelelő telefonnal, tablettel, laptoppal – különösen, ha a készülék internet kapcsolatot is képes létesíteni. A munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség ma már nem csak a szigorúan vett munkaidőben és munkahelyen teljesíthető. A munkavállaló otthonról is hozzáférhet a munkavégzéshez szükséges e-mail fiókjához, otthoni gépéről is elérheti a szükséges adatbázisokat, munkaanyagokat. Kérdéses ugyanakkor, hogy pusztán azért, mert technikailag lehetséges, köteles-e erre.
A válasz megadásához abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége a szerződése szerinti munkaidőre korlátozódik. Ugyanígy a munkavállaló csak a munkaidőben köteles munkára képes állapotát fenntartani. A munkaidőn kívül a munkavállaló teljesen szabadon rendelkezik az idejével, és természetesen olyan tevékenységet is választhat, amely mellett nem is észleli, hogy telefonon keresik (pl. alszik, moziban van), illetve nem is köteles üzemkészen, a keze ügyében tartani a készüléket. Mivel a munkaidőn kívül rendelkezésre állási, illetve a munkára képes állapot fenntartására vonatkozó kötelezettség nincs, semmilyen szankció nem érheti a munkavállalót, ha – akár a munkáltató által biztosított – telefonon munkaidőn kívül nem érhető el.
Ez alól legfeljebb rendkívüli esetekben, a munkavállaló általános együttműködési kötelezettségére, illetve a jóhiszeműség és tisztesség elvére tekintettel lehet kivétel. Például, a munkáltató kifejezetten jelzi a munkavállaló felé, hogy kivételesen, egy rendkívül fontos feladat miatt előfordulhat, hogy munkaidőn kívül is keresni fogják telefonon és rövid ideig feltartanák. A feladat különös jelentőségével a munkavállaló is tisztában van, és valóban csak pár perces „távsegítségről” van szó, amit telefonon otthonról nyújtania kellene. Ilyen – hangsúlyozottan kivételes – körülmények között az együttműködési kötelezettség fontosabb lehet, mint a munkavállaló magánszférához való joga. Nincs szó erről az esetről, ha minden héten adódik ilyen „különleges” helyzet.
|
|
|
Előjelentkezési akció!
Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
További információ és jelentkezés >>
|
Amikor a munkavállaló azért telefonál munkaidején kívül, mert főnöke keresi, a munkáltatója érdekkörében jár el, munkavégzési kötelezettséget teljesít, amit ennek megfelelően kell nyilvántartani és elszámolni. Mivel itt fogalmilag a munkaidő-beosztáson kívüli időszakról beszélünk, ez egyben munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz, annak minden bérpótlék vonzatával. Ez független attól, hogy a hívás hány percig tart, vagy hogy milyen súlyú erőfeszítést igényel a munkavállalótól a beszélgetés. A munkavállaló ugyanis a telefon felvételével a munkáltatója rendelkezésére áll, ami akkor is munkaidőt jelent, ha a felettes végül csak arra volt kíváncsi, meglocsolta-e aznap az irodában a virágokat. Ez éppúgy beavatkozás a munkavállaló privát szférájába, mintha komoly szakmai kérdés miatt keresnék. Hasonló a jogi megítélése annak is, ha az általános munkarendben dolgozó munkavállaló péntek délután kap e-mailben egy feladatot azzal, hogy hétfő reggelre legyen kész.
Ha a munkáltató kifejezetten elő akarja írni, hogy a munkavállaló maradjon elérhető és legyen munkára képes állapotban a munkaidőn kívül is, azt a készenlét elrendelésével teheti meg. A készenlét azt jelenti, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, munkára képes állapotát megőrizni és – igény esetén – munkát végezni. A készenlét elrendelésére számos korlát vonatkozik, így például annak időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ezt módosítani csak előre nem látható körülmény miatt és csak legalább négy nappal korábban lehet. A készenlét tartamára a munkavállalót alapbére 20%-a illeti meg. Ha a munkáltató ezt a juttatást nem fizeti meg, akkor a munkavállaló sem köteles a rendelkezésre állást teljesíteni.
Hangsúlyozottan nem írható tehát elő a telefonon való elérhetőség egyoldalú munkáltatói szabályzatban, a törvényben előírt kötelező juttatás nélkül. Pontosabban, a munkáltatói szabályzat e kikötése semmis, amelynek esetleges be nem tartásáért a munkavállalóval szemben semmilyen szankció nem alkalmazható.
