Ha kell egy segítő kéz – a háztartási munka szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jó hír, hogy létezik legális formája az ilyen, informális munkának is, melynél a felek mentesülnek a közterhek alól. Az éremnek persze másik oldala is van… Cikkünkben a háztartási segítő munka szabályozását foglaljuk össze.

Nem csak a tehetősebb családok alkalmaznak bébiszittert, idős családtagot ellátó gondozót, takarítót vagy egyéb háztartási segítőt. Mivel a segítő díjazásának kigazdálkodása már közterhek nélkül is nehézségeket okozhat, továbbá a magánháztartásban folyó munka általában zárt ajtók mögött zajlik, erős a kísértés arra, hogy a foglalkoztatás mindenféle bejelentés, szerződéskötés nélkül történjen. E családok és segítőik számára jó hír, hogy létezik legális formája az ilyen, informális munkának is, melynél a felek mentesülnek a közterhek alól. Az éremnek persze másik oldala is van…

1. Mi minősülhet háztartási munkának?

Háztartási munkáról csak akkor beszélhetünk, ha mind a foglalkoztató, mind az alkalmazott természetes személy. További feltétel, hogy mind a foglalkoztatásnak, mind a munkavégzésnek mentesnek kell lennie mindenféle üzleti céltól. A foglalkoztató a saját, a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik mindennapi életét megkönnyítő célra vehet igénybe házi segítőt. Így kívül esik a háztartási munka fogalmi körén, ha a munkavégzés a foglalkoztató vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál. Például nem lehet szó háztartási munkáról, ha egy egyéni vállalkozó kozmetikus nemcsak a magánlakását, hanem az annak egy részében kialakított stúdiót is takaríttatja a bejárónőjével. Hasonló feltételrendszer áll fenn a háztartási alkalmazott oldalán is: ő sem végezheti e munkát egyéni vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagjaként vagy munkavállalójaként.

A törvény meghatározza azokat a segítségnyújtó tevékenységtípusokat, amelyek háztartási munkának minősülhetnek:

• lakás takarítása,

• főzés,

• mosás,

• vasalás,

• gyermekek felügyelete, házi tanítása,

• otthoni gondozás és ápolás,

• házvezetés,

• kertgondozás.

A tevékenységek kimerítő felsorolást alkotnak, azaz nem tekinthető háztartási munkának semmilyen hasonló feladat (pl. háziállatok gondozása vagy felügyelete, istállótakarítás, háztartási célú varrás stb.).

Szintén nem tekinthető háztartási munkának, ha az alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól juttatásban részesül. Ez az eset például akkor állhat fent, ha valaki az idős, beteg apósa számára úgy szerez gondozót, hogy az após számára ezért külön díjazást fizet.

[htmlbox art_tukor]

1. Milyen adminisztrációs előnyökkel és kötelezettségekkel jár a háztartási munka?

Ha a foglalkoztatás körülményei megfelelnek a háztartási munka fenti fogalmának, akkor a munkaadónak a NAV felé csupán annyi kötelezettsége van, hogy havi 1000 Ft regisztrációs díj megfizetése mellett egy néhány perc alatt kitölthető, ügyfélkapun beküldhető elektronikus űrlapon (18T403H) vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül (a 185-ös számon) be kell jelentenie a foglalkoztatást. A bejelentéshez a foglalkoztató és az alkalmazott adóazonosító jelére (nem adószámára!), továbbá az alkalmazott TAJ-számára van szükség. Fontos, hogy a bejelentést még a tényleges foglalkoztatás megkezdését megelőzően meg kell tenni (a tényleges foglalkoztatás kezdőnapját is meg kell adni). A bejelentés mindig egy teljes naptári hónapot vagy több naptári hónapot érint, akárhány napon is történik a foglalkoztatás. Egyszerre több hónapot is be lehet jelenteni. Ha az érettségire készülő gyermekünkhöz április 11-én, 18-án és 25-én és május 2-án magántanárt hívunk, akkor a bejelentést legkésőbb április 10-én meg kell tenni áprilisra vonatkozólag, de ha biztosak vagyunk a májusi alkalomban, akkor egyidejűleg a májusi hónapot is bejelenthetjük. (A bejelentést módosítani vagy visszavonni csak a bejelentést követő 24 órában lehet.) A havi regisztrációs díjat utólag is be lehet fizetni a NAV „Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlá”-ra – 10032000-01076215 -, mégpedig a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig. Ha tehát a példánkban szereplő foglalkoztatást már márciusban bejelentjük, akkor április 12-ig, ha pedig csak áprilisban, akkor május 12-ig. Amennyiben a foglalkoztatás meghiúsul, és a bejelentést nem vontuk vissza a fenti határidőig, akkor is meg kell fizetni a regisztrációs díjat.

A díj összege nem függ attól, hogy az adott hónapban hány napot dolgozik a házi alkalmazott. Az sem mentesít a befizetés alól, ha a házi segítő más családnál is dolgozik, és ott már bejelentették háztartási segítőként, illetve megfizették utána a regisztrációs díjat.

A bejelentés legnagyobb előnye, hogy a háztartási munka oly módon tartozhat a legális foglalkoztatás keretei közé, hogy nem keletkezik utána sem egyéb bejelentési, bevallási, sem adó- vagy járulékfizetési kötelezettség. Vagyis a foglalkoztatónak a havi 1000 Ft regisztrációs díjon és az alkalmazottnak kifizetett díjon kívül általában más anyagi teherrel nem kell számolnia. További érv a háztartási alkalmazott bejelentése mellett, hogy bejelentés hiányában az adóhatóság a foglalkoztatóra 100 000 Ft összegű mulasztási bírságot róhat ki, illetve kötelezheti a foglalkoztatás jogviszonyának megfelelő közterhek utólagos befizetésére.

A házi segítőnek az e tevékenységből származó jövedelme adórendszeren kívüli keresetnek minősül, amely tekintetében szintén nem kell adót, járulékot fizetnie, továbbá azt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásában. Ez a kedvezmény még akkor is megilleti, ha a foglalkoztató nem teljesítené a bejelentési kötelezettségét, hiszen a segítő nem feltétlenül tudja rávenni a foglalkoztatót a bejelentésre, és ezt helyette nem teheti meg. Ugyanakkor a segítő számára a háztartási munka nem eredményez biztosítotti státuszt társadalombiztosítási értelemben, tehát a házi segítőként való munkavégzés nem jogosít egészségbiztosítási ellátásokra, és nem is minősül nyugdíjszerző időnek.

[htmlbox mt_kommentar]

1. Milyen jogviszonyban történik a háztartási segítő munkavégzése?

Lényeges megjegyezni, hogy munkajogi értelemben a háztartási munka nem számít sajátos jogviszonynak. Háztartási munka a foglalkoztatás egyedi körülményeitől függően végezhető munkaviszonyban vagy egyéb, munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyban is (megbízás, vállalkozás). A háztartási munkára jogviszonyt létesítő feleknek tehát a jogviszonytípus megválasztásánál épp úgy ügyelniük kell a színlelt szerződéskötés tilalmára, mint bármilyen egyéb foglalkoztatás esetén. Ha például egy házvezetőnő minden munkanapon, napi fix óraszámban, a munkaadója utasítása szerint, az ő eszközeivel, az általa meghatározott feladatokat ellátva stb. végzi a munkáját, és megállapítható, hogy a foglalkoztatás kifejezetten a munkaviszony sajátosságait mutatja, akkor a feleknek szabályszerű munkaszerződést kell létesíteniük, és a jogviszony a munka törvénykönyvének és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályoknak (pl. munkavédelmi szabályok) megfelelően kell, hogy megvalósuljon. Így például biztosítani kell az alkalmazott szabadságát, betegszabadságát, munkabérének védelmét, meg kell felelni a munkavédelmi előírásoknak, ugyanakkor a munkáltatót is megilletik a munka törvénykönyvében rögzített munkáltatói jogok (széleskörű utasítási jog, felmondási idő biztosítása a munkavállaló részéről stb.). A foglalkoztatás egyedüli sajátosságát a fent ismertetett közteherviselési és adminisztrációs könnyítések fogják képezni. A háztartási munka azonban végezhető egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban is. Ha például csupán egy-egy nagytakarítás elvégzésére szükséges segítség, a az elvégzett munkát azonnal díjfizetés követi, ennek jogi keretéül szolgálhat a vállalkozási szerződés (melyet nem szükséges írásba foglalni). A foglalkoztató gyermekének angol nyelvvizsgára történő felkészítésére pedig létesíthető a tanárral – szintén írásbeli formakötöttség nélkül – megbízási jogviszony. A polgári jog hatálya alá tartozó jogviszonyok választása esetén a segítő jövedelme szintén adórendszeren kívüli keresetnek számít, ha a munkavégzés megfelel a háztartási munka fogalmának, de egyebekben a jogviszony megvalósításánál a felek megállapodása a tanárral a vállalkozási illetve a megbízási jogviszony (vagy más egyéb jogviszony) polgári jogi szabályai irányadók.

---