Három kérdés a rendkívüli munkaidőről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy közismert szabály és három zavarba ejtő kérdés. Gondoljuk végig együtt, mi lehet a válasz!

Mi a határideje a rendkívüli munkaidő elrendelésének?

A rendkívüli munkaidő elnevezése már önmagában arra utal, hogy a munkáltató valamilyen előre nem látható, nem tervezhető feladat elvégzésére kívánja igénybe venni a munkavállalót. Például, a munkavállaló váltótársa váratlanul beteget jelent, és emiatt helyettesíteni kell. A jogintézmény céljából eredően a rendkívüli munkaidő elrendelésének nincs határideje. Az előbbi példában, akár a közvetlenül a beosztás szerinti munkaidő vége előtt is közölhető a munkavállalóval, hogy váltótársa betegsége miatt még pár órát bent kell maradnia munkavégzésre, vagy a munkahely kapuján éppen kilép munkavállaló is ugyanígy visszahívható.

Ugyanakkor, a törvény szerint a tájékoztatást mindig olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Emellett a munkáltatónak a rendkívüli munkaidő elrendelése körében is tekintettel kell lennie arra, hogy a munkáltató utasítás a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Minél rövidebb határidővel értesíti a munkavállalót a teljesítendő rendkívüli munkaidőről, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a munkavállaló azt megtagadhatja az aránytalan sérelemokozás tilalma miatt. Például, ha a munkavállaló már előző este megtudja, hogy másnapra hosszú műszakra kell készülnie helyettesítés miatt, akkor van ideje átszervezni az esti programját, megoldani a gyermekek felügyeletét, lemondani az orvosi vizsgálatot, amire bejelentkezett stb. Ha ugyanezt az értesítést csak aznap délután kapja meg, minderre már jóval korlátozottabban, vagy egyáltalán nincs lehetősége. Különösen élesen merül ez fel a pihenőidejét töltő munkavállaló esetén. Elvileg a szombati pihenőnapon 12 órakor is közölhető a munkavállalóval, hogy 14 órára várják a délutáni műszakra rendkívüli munkavégzésre. Ám ha a munkavállaló ekkor nincs munkára képes állapotban, mert már alkoholt fogyasztott, vagy elutazott, ezért – kötelezettségszegés hiányában – semmilyen hátrány nem érheti. A minél korábbi elrendelés tehát mindkét fél érdeke.

Lehet-e a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő pihenőnapi túlóra?

Ha a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt többet dolgozott, mint amennyi munkaidő erre az időszakra beosztható lett volna, azt rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Kérdéses lehet, hogy a munkaidőkereten felüli túlórát mindig az 50%-os bérpótlékkal kell-e elszámolni, vagy előfordulhat-e, hogy erre a pihenőnapi túlóra szabályai, azaz 100%-os bérpótlék vonatkozzon?

Ez utóbbi lehetőség is előfordulhat. A törvény szerint ugyanis hetente két pihenőnap illeti meg a munkavállalót (illetve ennek alternatívájaként egybefüggő 48 óra heti pihenőidő), amely beosztható egyenlőtlenül is. Ha a munkaidőkeret tartama alatt ez nem teljesült, akkor a munkáltató az elmaradt pihenőnapokat köteles rendkívüli munkavégzésként elszámolni, amit a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésre irányadó 100%-os pótlékkal kell megtenni. Olyan beosztás ugyanis nem adható, ami eleve nem tervez a kötelezően adandó pihenőidőkkel. Ha mégis ez lenne a helyzet, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha tartalmazná a kellő számú heti pihenőnapot, amelyre azonban a munkáltató túlórát rendelt el. Például, az egyhavi munkaidőkeretben beosztható óraszám 160 óra, az előírt pihenőnapok száma nyolc. Ha a konkrét esetben a munkáltató 168 órát osztott be, és csak hét pihenőnapot biztosított, akkor az általános teljes munkaidős munkavállaló nyolc óra rendkívüli munkaidő elszámolására jogosult, mégpedig pihenőnapi túlóraként, 100%-os pótlékkal (ennek alternatívájaként 50% bérpótlék és egy pihenőnap jár).

Jár-e rendkívüli pótlék a kötetlen munkarendben?

A rendkívüli munkaidő egy gyakori esete, ha a munkavállaló a heti munkaideje ledolgozása után, szombaton még kötelező továbbképzésen vesz részt. Ezt természetesen rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. De mi a helyzet, ha ezen a kötelező oktatáson az amúgy kötetlen munkarendben dolgozó kollégáknak is részt kell venniük? Létezik rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben?

A kötetlen munkarendben nem értelmezhető a munkaidő-beosztás fogalma. Ebben az esetben ugyanis a teljesítendő munkaidőt nem a munkáltató osztja be, hanem e jogát írásban átengedi a munkavállalónak. Ugyanakkor, a Munka Törvénykönyve szerint, a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Kifejezetten ilyen, kötött időpontban teljesítendő feladatok lehetnek a kötelező továbbképzések. Tehát, bár ezeken köteles megjelenni a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló is, ettől még az ő munkarendje kötetlenként ítélendő meg. Ebben a munkarendben viszont a rendkívüli munkaidő szabályai nem alkalmazandóak, így a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék sem illeti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.