Hiányolják a létminimum-számítást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tükrözte a megélhetés költségeit, így a béralkuban nagy szerepet játszott – állítják a szakszervezetek.

A létminimum-számítás fontos, hiánypótló információkat tartalmaz, ezért a szakszervezetek nem értenek egyet a megszüntetésével, amíg meg nem születik a megállapodás az új létminimum-számítás módjáról – közölte az öt szakszervezeti konföderáció.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közös közleményükben hangsúlyozták: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításának kiemelkedő érdeme, hogy az élelmiszer-fogyasztási normából kiindulva a megélhetés egyéb – lakhatási, ruházkodási – feltételeit is számba vevő minimumot határoz meg egyéni és családi szinten is. Így a mutató a bérek kívánatos nagyságával kapcsolatos szakszervezeti törekvések számára könnyen érthető és jól használható fogódzót jelent – írják.

A szakszervezetek a közlemény szerint egyeztettek a kérdésről a statisztikai hivatal szakembereivel, ahol tájékoztatást kaptak a jelenlegi létminimum-számítás hiányosságairól, azonban az érdekvédelmi szervezetek továbbra is a létminimum-számítás megtartása mellett foglaltak állást. A felek a közlemény szerint megállapodtak abban, hogy összevetik a magyar létminimum-számítás adatait a novemberben elkészülő, az alacsony jövedelmű és fogyasztású háztartások európai uniós módszertan szerinti felmérésének eredményével, majd az összevetés alapján – a szakszervezetekkel ismét megvitatva – tesz a KSH új javaslatot a létminimum-számítás jövőbeli kezelésére.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat
A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

A szakszervezetek tájékoztatása szerint azonban a mostani KSH-kiadványban az szerepel, hogy a hivatal a létminimum-számítást egy célját tekintve más, szegénységi mutatóval tervezi felváltani. Ez a megfogalmazás olyan irányváltást jelent, amely mögött nem jött, nem is jöhetett létre a KSH által is szükségesnek tartott társadalmi konszenzus, hiszen nem indult még meg erről az ígért társadalmi párbeszéd – olvasható a közleményben.

Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese június 24-én jelentette be, hogy ebben a formájában utoljára jelent meg a létminimum-számítás, mivel szakmai szempontból kevésbé alkalmas a szegénység mérésére. A KSH bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné majd mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban. Mint mondta, az eddigi mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét, amilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak. Németh Zsolt szerint túl heterogén az a kör, amely a „létminimum” alá tartozik, ezért a számítás alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon. A KSH kimutatása szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.

(MTI)

A létminimum-számítás fontos, hiánypótló információkat tartalmaz, ezért a szakszervezetek nem értenek egyet a megszüntetésével, amíg meg nem születik a megállapodás az új létminimum-számítás módjáról – közölte az öt szakszervezeti konföderáció.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közös közleményükben hangsúlyozták: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításának kiemelkedő érdeme, hogy az élelmiszer-fogyasztási normából kiindulva a megélhetés egyéb – lakhatási, ruházkodási – feltételeit is számba vevő minimumot határoz meg egyéni és családi szinten is. Így a mutató a bérek kívánatos nagyságával kapcsolatos szakszervezeti törekvések számára könnyen érthető és jól használható fogódzót jelent – írják.

A szakszervezetek a közlemény szerint egyeztettek a kérdésről a statisztikai hivatal szakembereivel, ahol tájékoztatást kaptak a jelenlegi létminimum-számítás hiányosságairól, azonban az érdekvédelmi szervezetek továbbra is a létminimum-számítás megtartása mellett foglaltak állást. A felek a közlemény szerint megállapodtak abban, hogy összevetik a magyar létminimum-számítás adatait a novemberben elkészülő, az alacsony jövedelmű és fogyasztású háztartások európai uniós módszertan szerinti felmérésének eredményével, majd az összevetés alapján – a szakszervezetekkel ismét megvitatva – tesz a KSH új javaslatot a létminimum-számítás jövőbeli kezelésére.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen! Regisztráljon és próbálja ki >>

A szakszervezetek tájékoztatása szerint azonban a mostani KSH-kiadványban az szerepel, hogy a hivatal a létminimum-számítást egy célját tekintve más, szegénységi mutatóval tervezi felváltani. Ez a megfogalmazás olyan irányváltást jelent, amely mögött nem jött, nem is jöhetett létre a KSH által is szükségesnek tartott társadalmi konszenzus, hiszen nem indult még meg erről az ígért társadalmi párbeszéd – olvasható a közleményben.

Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese június 24-én jelentette be, hogy ebben a formájában utoljára jelent meg a létminimum-számítás, mivel szakmai szempontból kevésbé alkalmas a szegénység mérésére. A KSH bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné majd mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban. Mint mondta, az eddigi mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét, amilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak. Németh Zsolt szerint túl heterogén az a kör, amely a „létminimum” alá tartozik, ezért a számítás alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon. A KSH kimutatása szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.

(MTI)

---