Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt évben a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája elérte az 52 százalékot, ami 20 éves csúcs – jelentette ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos pénteken Egerben.
Ez azt jelenti, hogy tavaly 42 ezerrel több nő dolgozott, mint az azt megelőző évben – közölte Szalai Piroska, az Európai Regionális Szervezet (ERGO) Nők a nemzetgazdaságban című konferenciáján.
Ugyanakkor a nők munkaerő-piaci helyzete a rugalmas foglalkoztatással, a részmunkaidővel, illetve a távmunkával bővíthető érdemben, amelynek elterjesztésében nagy szerepe lehet a civil szervezeteknek – tette hozzá.
Mint elmondta, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően bővült valamennyi korosztály foglalkoztatási rátája, így a legveszélyeztetettebb, vagyis a 20-25 évesek és az 55-59 évesek esetében is. A 40-45 évesek foglalkoztatásának mértéke pedig meghaladja az Európai Unió átlagát.
Ugyanakkor a gyermekvállalás tekintetében legaktívabb korosztály foglalkoztatásának bővülését elsősorban a rugalmas munkavégzés, vagyis a részmunkaidő, illetve a távmunka elterjedésének hiánya akadályozza. Felmérések szerint minél kisebb, illetve minél több gyereke van egy nőnek annál rosszabb a munkaerő-piaci pozíciója.
Miközben az Európai Unió egészében a nők több mint 18 százaléka dolgozik részmunkaidőben, vagy távmunka keretében, Magyarországon ez az arány, mindössze 4,8 százalék.
Ezen a helyzeten kíván változtatni a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítása során, amely a kisgyermekesekre is fókuszál – mondta Szalai Piroska.A program szerint kisgyermekes anyákat két évig járulékmentesen, egy plusz évig pedig 50 százalékos járulék befizetése mellett foglalkoztathatják a munkáltatók.
A miniszteri biztos szerint a rugalmas munkavégzés elterjedését akadályozza az is, hogy Magyarországon a nők 75 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, amelyek nem alkalmaznak képzett humánerőforrás-szakembereket.
Ebben a helyzetben nagy szerepe lehet az olyan civil szervezeteknek, mint a Európai Regionális Szervezet, amely tanácsokkal láthatja el a kis- és középvállalkozásokat – mondta a nemzetgazdasági tárca miniszteri biztosa.
(Forrás: MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
