IBM kutatás: a magyarok megbíznak a mesterséges intelligenciában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz emberből kilenc már hallott a mesterséges intelligenciáról (MI) Közép- és Kelet-Európában – derül ki egy friss kutatásból, amelyet az IBM megbízásából végzett el az NMS Market Research piackutató cég. Bár nem mindenki tudott felidézni olyan esetet, amikor MI-alkalmazást használt, a megkérdezettek 80%-a a technológia szélesebb körű elterjedésére számít.

A kutatás Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban vizsgálta, hogy mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról. Kiderült: a legtöbben pozitívan állnak az MI-t felvonultató újításokhoz. A legnyitottabbak a magyarok és az oroszok voltak.

A régió lakói nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához. A felmérés szerint az oroszok és a magyarok 63, a csehek 56 míg a lengyelek 53%-a megbízik az MI-ben. A kutatási adatok szerint a régióban élők többsége örömmel fogadja az MI-t tartalmazó újításokat, Oroszországban az emberek 80, a többi országban pedig 70% derűlátó ebben a kérdésben. A legtöbb megkérdezett arra számít, hogy a következő három évben jóval elterjedtebbé válik a technológia.

„A közép- és kelet-európai országok rendkívüli fejlődésen mentek keresztül az elmúlt 30 évben. A régió társadalmai nyitottak az innovációkra és az új tapasztalatokra. Az IBM-nél hiszünk benne, hogy az MI-technológiák innovatívabbá teszik a régió vállalkozásait, új gazdasági modelleket honosítanak meg, ösztönzik a gazdasági növekedést és új piacokat teremtenek” – jelentette ki Antonio Muttoni, az IBM közép-kelet-európai igazgatója.

Mesterséges intelligencia az egészségügyben

A kutatás nemcsak azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak az emberek a mesterséges intelligenciához, hanem azt is, hogy mit várnak a technológia fejlődésétől. A magyarok, a lengyelek és az oroszok szerint az MI elsősorban az elektronikában lesz hasznos, míg a csehek úgy vélik, hogy főként az egészségügyben. Abban azonban mind a négy ország polgárai egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lesz az orvosok kezében, és segíteni fogja a döntésüket a legjobb kezelés kiválasztásában.

Az autóipar jövője az MI-ben rejlik

A felmérés szerint a mesterséges intelligencia fontos szerepet fog játszani az autóiparban. A magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek. Ebben a kérdésben hasonlóan vélekedik az oroszok közel fele, míg a lengyelek és a csehek harmada gondolja ezt. A kutatás arra is rávilágított, hogy a csehek szerint a mesterséges intelligencia a forgalomirányításban is hasznos lehet.

A magyarok már alig várják az önvezető autókat

A magyarok nemcsak számítanak az önvezető autók elterjedésére, de várják is azt: a megkérdezettek 72%-a szívesen vásárolna MI által vezetett járművet a jövőben. Főleg a férfiak körében népszerű ez vélekedés, 79%-uk vásárolna önvezető autót, de ez az arány a nőknél is megközelíti a kétharmadot. Tízből nyolc honfitársunk szívesen bízná mesterséges intelligenciára a legjobb útvonal kiválasztását is, a megkérdezettek több mint fele pedig a közlekedési szabálysértések elbírálásába is bevonná a technológiát.

Minden második magyar elfogadná, hogy robot műtse meg, de nem bíznánk a robotkatonákban

A magyarok közel fele befeküdne olyan műtétre, amelyet MI-vezérelt robot vezet (a férfiaknál 54%, a nőknél 36% ez az arány). A hadviselésben viszont csak 6% látná szívesen a technológiát. Háromból két honfitársunk szerint az intelligens robotok jó társak lehetnek a magányos idős embereknek. A legkevésbé az 55-65 éves megkérdezettek lelkesednek ezért, de még ennek a korosztálynak is több mint a fele jó ötletnek tartaná mindezt.

A többség nem tart attól, hogy a technológia elveszi a munkát

A magyarok többsége szerint az MI hatékonyabbá teszi a munkát, megkímél a rutinfeladatoktól, növeli a szolgáltatások színvonalát, mérsékeli a közlekedési dugókat, valamint megkönnyíti az utazást és a házimunkát. A mérleg másik oldalán a kevesebb munkahelyet és a hackertámadások veszélyét említették, súlyos fenyegetésnek azonban alig 23% nevezte egyértelműen a mesterséges intelligenciát.

Több mint 2000 embert kérdeztek meg

Az NMS Market Research 2035 fős, 18 és 65 év közötti mintán végezte el a kutatást Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban 2018. szeptember 19. és október 1. között. A minta végzettség (alapfokú, középfokú, felsőfokú) és lakóhely (régiók) szerint reprezentatív a felnőtt lakosságra nézve.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.