Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

A tényállás

[1] A kérelmező munkáltató  autógyárában két kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező („reprezentatív”) szakszervezet működik. [2] A kérelmező 2016. évben egy hosszabb távú megegyezés céljából tárgyalásokat folytatott bérmegállapodásokkal kapcsolatban a nevezett két szakszervezettel. 2016. november 3-án a kérelmező és az M. Szakszervezete bérmegállapodást kötöttek 2017.-2018. évekre. A kérelmezett szakszervezet ezen megállapodást nem fogadta el, ezért a kérelmező és a kérelmezett között további egyeztetés folyt, 2016. november 8-ától kezdődően a kérelmezett már a kérelmező szakszervezeti sztrájkbizottságával folytatta az egyeztetést. [3] A 2016. november 23–án megtartott egyeztetésen felmerült a sztrájk gondolata és ekkor a kérelmező jelezte, hogy a munkabeszüntetés esetén az együttműködési kötelezettség alapján elvárja a kérelmezettől a sztrájk kezdete előtt legalább negyvennyolc órával korábban történő bejelentést. Ekkor az egyeztetés azzal zárult, hogy a kérelmező egyeztet az anyavállalattal a lehetőségekről, a kérelmezett pedig a szakszervezeti bizalmikkal való megbeszélést követően visszajelez a kérelmező további egyeztetésre vonatkozó javaslatára. [4] A kérelmezett szakszervezet képviselője útján 2016. november 23-án éjjel 22 óra 31 perckor elektronikus levelet küldött a kérelmező munkáltató két ügyvezetőjének. Levelében kifejezte azon álláspontját, miszerint az aznap délutáni megbeszélésen megállapításra került a kollektív munkaügyi vita eredménytelensége, ezért munkabeszüntetés lesz a szerelde egyes területein. [5] A sztrájkfelhívásnak megfelelően a kérelmezett 2016. november 24-én 00.30 és 02.30 között a munkabeszüntetést megtartotta, amelyen hozzávetőlegesen 80 munkavállaló vett részt.

A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme

[6] A kérelmező kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett által 2016. november 24-én 00.30 pertől 02.30 percig tartó időszakra szervezett és megtartott munkabeszüntetés jogellenes volt. Érvelése szerint a munkáltatónak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a sztrájk idején rá háruló intézkedési kötelezettségeinek eleget tehessen.

Amennyiben a sztrájk bejelentés nélküli, vagy meglepetésszerű,  nem tehetőek meg a lehetséges következményeket, károkat tompító, észszerű munkáltatói intézkedések, ezért álláspontja szerint a kérelmező megsértette az együttműködési kötelezettséget és visszaélt a sztrájk jogával. Kifejtette, hogy éjszaka, váratlanul a munkáltató két ügyvezetőjéhez intézett e-mailben közölt és a kezdő időpontját nem egészen két órával megelőzően meghirdetett sztrájk önmagában ezen körülmények miatt, további körülményektől függetlenül sérti az együttműködési kötelezettséget és ezáltal jogszabálysértő.

[7] A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. Érvelése szerint a megtartott két órás sztrájk három területet, mindösszesen 80 embert érintett és az üzemben a sztrájk idején 1200 ember dolgozott, a munkáltató nyilvánosság felé tett nyilatkozata szerint a munkabeszüntetés fennakadást nem okozott. A bejelentett sztrájk volumene és az érintettek száma alapján megállapítható, hogy a bejelentés és a sztrájk megkezdése közötti időnek elegendőnek kellett lennie a felek számára a szükséges intézkedések meghozatalára. Álláspontja szerint a bejelentési kötelezettség teljesítésének időbeli megfelelőségének a vizsgálatkor a konkrét helyzetet, a munkabeszüntetés volumenét, nagyságát és az érintett területek minősítését is figyelembe kell venni.

Az első- és a másodfokú határozat

[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság  végzésével megállapította, hogy a kérelmezett által a kérelmező autógyárában 2016. november 24. napján 00 óra 30 perctől 03 óra 30 percig időszakra szervezett és megtartott munkabeszüntetés (sztrájk) jogellenes volt. [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájk tv.) 1. §-ára utalva kifejtette, miszerint a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A felek az együttműködés során egymás jogának, jogos érdekének kölcsönös figyelembevételével, tiszteletben tartásával kötelesek eljárni, azaz kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség körében a feleknek tájékoztatási kötelezettségük van minden olyan tényről, körülményről – valamint ezek változásáról – amelyek a közöttük fennálló vita szempontjából lényegesnek minősülnek.

A tervezett sztrájkot ezért az együttműködési kötelezettségnek megfelelően, úgy kell bejelenteni, hogy a bejelentésnek tartalmazni kell a kezdő és befejező időpontot, az elérni kívánt célt, valamint a résztvevők számát, munkakörét vagy azt a területet, amely szervezeti egységet az érint.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az, hogy a kérelmezett szakszervezet a munkabeszüntetést a sztrájk megkezdése előtt 1 óra 29 perccel bejelentette – a sztrájk három területet és mindösszesen 80 embert érintett két órán keresztül, és a termelésben nem okozott fennakadást – rövid időnek minősül, így a kérelmező által 22 óra 31 perckor elektronikus formában közölt tájékoztatás az együttműködési kötelezettség feltételeinek nem felelt meg. A kérelmezőnek ebben a helyzetben kevesebb mint két óra állt rendelkezésre, hogy a szükséges – a kérelmezett által is kért – intézkedéseket megtegye, így ez az idő semmiképpen nem volt alkalmas arra, hogy eleget tegyen munkaszervezési és egyéb kötelezettségeinek.

A bíróság álláspontja szerint a sztrájk bejelentésének időpontja sem felelt meg az együttműködés követelményének, ugyanis nem várható el a munkáltató részéről, hogy az éjszakai órákban e-mail formájában közölt üzenetet azonnal  elolvassa, tudomásul vegye, illetve a szükséges intézkedéseket megtegye. Mindezek alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a kérelmezett által szervezett és megtartott munkabeszüntetés jogellenes volt.

[10] A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt törvényszék  végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [11] A törvényszék a másodfokú eljárásban a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 242. § (2) bekezdése alapján részbizonyítást folytatott le. A kérelmező a törvényszék felhívására nyilatkozott, hogy nem rendelkezik sztrájkbejelentés esetére külön intézkedési tervvel, arra szükség esetén a kérelmező krízishelyzetekre vonatkozó kezelési útmutató alkalmazandó. [12] A másodfokú bíróság határozata indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kérelmező kérelme alapján kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a sztrájk bejelentésének módja és időpontja megalapozza-e a tárgybeli munkabeszüntetés jogellenességének megállapítását. A törvényszék a tényállásbeli kiegészítés figyelembevételével is egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a kérelmezett által írtak, a sztrájk kezdete előtt kevesebb mint 2 órával elektronikus formában megküldött értesítés nem tekinthető alkalmas időben és megfelelő időpontban közöltnek, mert a kérelmező részére a munkabeszüntetésből eredő kötelezettségek és szükséges intézkedések meghozatalára nem biztosított elegendő felkészülési időt.

Alaptalanul hivatkozott a kérelmezett arra, hogy a sztrájk bejelentésének módja azért tekinthető alkalmas időben közöltnek, mert a kérelmező napi szinten a műszakkezdéskor ismertté váló, betegség vagy egyéb ok miatti létszámkiesést is képes megoldani, a napi szinten kieső munkavállalók száma pedig több, mint a sztrájkkal érintett 80 fő. A kérelmezett által hivatkozott napi szintű létszámkiesés ugyanis a kérelmező oldaláról folyamatosan nyomon követett és ezáltal számításba vett hiányt jelent, amelyet a munkaszerződés kialakítása során előre figyelembe vett a kérelmező. Ezzel szemben a sztrájk rendkívüli esemény, amely a kérelmező nyilatkozatából is megállapíthatóan a munkaerő pótlásán kívül vagyon- és személyi biztonsági, kommunikációs és átirányítási feladatokat is hárít a kérelmezőre, melyeket a sztrájkban érintett munkavállalói létszámtól függetlenül el kell végezni.

[13] Mindezekre tekintettel a törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, mely szerint a kérelmezett által közölt sztrájkbejelentés sértette az Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdésében megfogalmazott együttműködési kötelezettséget, ezért a megtartott sztrájk jogellenes volt. [14] A másodfokú bíróság mindemellett kifejtette határozata indokolásában, hogy önmagában nem jogellenes, hogy az egyeztetések alatt és megállapodás nélkül hirdetett a kérelmezett szakszervezet két órás figyelmeztető sztrájkot, mert ezt a lehetőséget az Sztrájk tv. 2. § (3) bekezdése biztosítja, azonban az ügybéli sztrájk bejelentésének módja és időpontja további körülményektől függetlenül önmagában is megalapozza a perbeli munkabeszüntetés jogellenességének megállapítását.

A kérelmező felülvizsgálati kérelme és a kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme

[15] A jogerős végzés ellen a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az ügyben eljáró első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való kötelezését, másodlagosan a kérelmező kérelmének elutasítását kérte. [16] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésekre is hivatkozott. A Pp. 3. § (3), (6) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 206. §-a, valamint az Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdése és 3. § (1) bekezdésének megsértését állította. [17] Érvelése szerint a másodfokú bíróság az eljárásában bizonyítást rendelt el és folytatott le, azonban a felhívást és a kérelmező nyilatkozatát a kérelmezettel nem közölte, arra észrevételt nem tehetett. A másodfokú bíróság nem tárta fel a tényállást és a mérlegelése  körébe vont adatok értékelésénél helytelen következtetésre jutott. [18] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint önmagában az, hogy a bejelentés és a sztrájk éjszaka történt, nem minősülhet jogellenesnek, hiszen az éjszaka is 1200 főt foglalkoztató több műszakos üzemben, ahol a napszaktól függetlenül rendelkezésre kell állni a szükséges döntések meghozatalára jogosultaknak, a napszak teljességgel irreleváns. A két órás időszak megítélése kapcsán pedig azt emelte ki, hogy azt nem általánosságban kell vizsgálni, hanem a konkrét helyzetet, a munkabeszüntetés volumenét, nagyságát és az érintett területek minősítését is figyelembe kellett volna venni.

Kifejtett jogi álláspontja szerint az együttműködési kötelezettség teljesítése körében az eljárt bíróságoknak nem a bejelentés és a meghirdetett sztrájk időpontja közötti 2 óra megfelelőségét, nem a bejelentés és a tényleges sztrájk időpontja közötti időegység mértékét kellett volna mérlegelnie, hanem azt, hogy az elengedő lehetőséget biztosított-e a kérelmezőnek a felkészülésre, a cselekvésre. A bíróság bizonyítás felvétele mellett sem jelölte meg végzésében, hogy milyen felkészülési és cselekvési lehetőségtől fosztotta meg a kérelmezettet.

[19] A kérelmezett az együttműködési kötelezettség körében azzal is érvelt, hogy a sztrájk törvény nem rendelkezik részletesebben arról, a jogirodalomból és a bírói gyakorlatból pedig az szűrhető le, hogy a munkaügyi vitában a szakszervezeteknek világosan és egyértelműen meg kell jelölniük álláspontjukat, a sztrájkot meg kell hirdetni, a sztrájk meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell, mely nappal, mely naptól, mely munkáltatónál hirdeti meg a sztrájkot, ami az adott esetben megtörtént. [20] A felülvizsgálati kérelem szerint a törvényszék az Sztrájk tv. 3. § (1) bekezdését, valamint az 1. § (3) bekezdését tévesen értelmezte, megsértette, amikor éppen a bejelentés és a sztrájk megkezdése közötti idő intervallum nagysága miatt azt az együttműködési kötelezettség megsértésének tekintette, és ez alapján jogellenesnek nyilvánította a munkabeszüntetést. [21] A bejelentett sztrájk volumene és az érintettek száma alapján megállapítható, hogy a bejelentés és a sztrájk megkezdése közötti idő elegendő volt a felek számára a szükséges intézkedések meghozatalára. Mivel a törvényszék által megállapított tényállás is tartalmazza, hogy a szakszervezet bejelentése nem volt előzmény nélküli, ezért a felülvizsgálati kérelem szerint az eljárt bíróságok tévesen vizsgálták, hogy a sztrájk bejelentése megfelelő időben történt-e. [22] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában való fenntartását  kérte. [23] Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság felhívására a kérelmező által benyújtott beadvány semmiféle nóvumot nem tartalmazott. A tárgybeli sztrájk miatt a kérelmezőnél szükségessé váló intézkedések körére már az alapeljárásban, az eljárást megindító beadványában is hivatkozott, ezért a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat kizárólag olyan megállapításokkal egészítette ki a tényállást, amelyekre a kérelmező az eljárás kezdete óta utalt, amelyekre következetesen hivatkozott, ebből következik, hogy a kérelmezett által sérelmezett bizonyítás-kiegészítés semmilyen tényt, nyilatkozatot, érvet nem vont be a jogvita elbírálásába. [24] A kérelmező jogi álláspontja szerint a sztrájk jogszerűségének vagy jogellenességének megítélésében nem tartozik bele annak elemzése, hogy a konkrét esetben végül okozott-e rendkívüli zavarokat a tárgybeli munkabeszüntetés, a sztrájkba nem lépett munkavállalók foglalkoztatása, továbbá a beszállítókat vagy egyéb harmadik személyeket érintő viszonyok, üzembiztonság stb. tekintetében.

Abból azonban, hogy a sztrájkot – alakilag elégséges formában – előzetesen bejelentik, még nem következik, hogy a sztrájk bejelentése tartalmilag eleget tesz az ezzel kapcsolatban is érvényesülő együttműködési kötelezettségnek. A kérelmező álláspontja szerint ugyanis a részletező normatív szabályozás hiányából és a bejelentés kérdésének csupán elvi konkrétsággal megfogalmazott elvárásából nem vonható le megalapozottan olyan következtetés, miszerint a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettséget csupán egy laza kötelezettséget jelentő formalitásként kellene kezelni. Az okszerű sztrájk feltételeként megfogalmazott előzetes bejelentés csak akkor felel meg a törvény szellemének, konkrétabban az együttműködési kötelezettségnek, ha az előzetes bejelentés megfelelő időben történik, azaz a bejelentés közlése és az azáltal meghirdetett sztrájk kezdő időpontja között elégséges időt biztosít a munkáltatónak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [26] A Sztrájk tv. 2. § (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatti egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg. Ez az egyeztetés ideje alatt megtartott egyszeri, fentiek szerint korlátozott időtartamú sztrájk az úgynevezett figyelmeztető sztrájk, melyet a törvény ekként nem nevesít, így az is sztrájknak minősül. A Sztrájk tv. indokolása szerint „a javaslat az egyeztetés ideje alatt egy alkalommal legfeljebb két órára megengedi a sztrájkot, a megegyezést elősegítő eszközként. E sztrájkra az általános feltételek vonatkoznak”. [27] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az ügybéli, 2016. november 24-én 00 órát követően megtartott két órát meg nem haladó sztrájkot a szakszervezet 2016. november 23-án 22 óra 31 perckor e-mail üzenetben jelentette be. A megtartott sztrájk jogellenességének megállapítását a munkáltató kérte a Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdésére és a 3. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva. Eszerint a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. Jogellenes a sztrájk – többek között –, ha az 1. § (3) bekezdésébe ütközik. [28] A Sztrájk tv.-ben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a sztrájk megkezdése előtt a sztrájkot mely időpontban és milyen módon kell bejelenteni. Az Alkotmánybíróság vizsgálta ezt a kérdést, de nem találta megalapozottnak a sztrájk bejelentésének időpontjára és módjára irányuló szabályokat hiányoló indítványt (30/2012.(VI.27.) AB határozat [36]). [29] A figyelmeztető sztrájk ugyan sui generis sztrájkfajta, de a sztrájkjog általános szabályai nagyobb részt irányadók rá, így a Sztrájk tv. kérelmező által hivatkozott 3. § (1) bekezdés a) pontja is. [30] A sztrájk jogát gyakorló fél úgy köteles eljárni (a sztrájkhoz kapcsolódó jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni), hogy az lehetővé tegye a másik fél jogainak gyakorlását és kötelességeinek teljesítését. Az együttműködési kötelesség mellőzhetetlen tartalmát képezi a tájékoztatási kötelezettség külön nevesítés hiányában is. Ennek körében ezért a sztrájk jogát gyakorló fél olyan időben és módon köteles minden lényeges körülményről tájékoztatni a másik felet, hogy az jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni legyen képes.

Ezért a munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni.

[31] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül vizsgálták a sztrájk bejelentése időpontjának megfelelőségét és vontak abból le jogkövetkeztetést a sztrájk jogellenességére. [32] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok mérlegelésével, mely szerint az éjszakai műszakra eső figyelmeztető sztrájk az adott műszak kezdetét követően, a sztrájk megkezdését mindössze két órával korábban történt bejelentése nem felel meg a felek együttműködési kötelezettségét előíró általános jogelvnek. [33] Helytálló érvelést tartalmaz a felülvizsgálati ellenkérelem arról, hogy egy sztrájk – akkor is, ha annak időtartama a két órát nem haladja meg – a munkáltató és a szakszervezet tevékenységében, illetve a kollektív munkaügyi kapcsolatban rendkívüli eseménynek minősül. A sztrájk a szokásos működéshez nem tartozó esemény, amely a munkáltató részéről rendkívüli, illetve a szokásos munkaszervezési teendőket meghaladó tevékenységet kívánhat, ezért az előzetes bejelentésnek megfelelő időpontban kell megtörténnie. Ennek megállapíthatóságát, az együttműködési kötelezettség teljesítésének megítélését nem érinti, hogy utóbb a megtartott sztrájk okozott-e ténylegesen valamilyen hátrányt. Ebből következően a bejelentés időpontjának megfelelőségét illetően nem relevánsak a kérelmező által hivatkozott körülmények, így a sztrájkban részt vevők száma és a sztrájkkal közvetlenül érintett területek relatíve alacsony volta. [34] A Sztrájk tv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt okok olyanok, amelyek a sztrájk megkezdésekor vagy már azt megelőzően is megállapíthatóak és alapot adnak a tervezett sztrájk jogellenessé nyilvánításához attól függetlenül, hogy utóbb a sztrájkban hányan vettek részt és az milyen következményekkel járt. Következésképpen a sztrájk volumenére és az érintettek számára irányuló bizonyítás a sztrájk jogszerűsége vagy jogellenessége megállapításához szükségtelen. [35] Ezért az a körülmény, hogy a másodfokú bíróság a kérelmezett előbbi körben tett hivatkozása alapján részbizonyítás keretében nyilatkozatot szerzett be a kérelmezőtől, amit nem adott ki a kérelmezett részére, nem minősül olyan eljárási jogszabálysértésnek, amely az ügy érdemi elbírálására lényegesen kihatott. [36] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek:


Átmeneti szabályok a veszélyhelyzetet követően a munka világában
2020. június 30.

2020 június 17. napjával bezárólag véget ért a veszélyhelyzet, az élet lassan visszatér a normál kerékvágásba. A veszélyhelyzet időtartama alatt a munka világában is született jónéhány speciális rendelkezés, ezek sorsa is rendezésre került átmeneti szabályok segítségével.