Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések kollektív szerződés címkével

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?
2024. április 30. Munkaügyek

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

Szakszervezeteket érintő döntést hozott az Alkotmánybíróság
2024. január 9. Munkaügyek

Szakszervezeteket érintő döntést hozott az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) friss döntése értelmében változik a szakszervezetek kollektív szerződéskötési joga azokban a helyzetekben, amikor több szakszervezet is működik a munkáltatónál, de a megállapodás megkötésében nem mindegyik vett részt aláíró félként. A döntés értelmében, amennyiben egy szakszervezet később, tehát már a kollektív szerződés megkötése után válik jogosulttá a kollektív szerződéskötésre, akkor a jövőben félként vehet részt a kollektív szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásokon.

2023. szeptember 15. Munkaügyek

A kollektív szerződéskötési szabadság alkotmányos keretei

A kollektív autonómia alkotmányos keretei, az abból folyó jogosultságok értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő „implementálása” tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel a nemzeti sajátosságoknak megfelelően is, de a gazdasági munkajog és a „közszféra munkajoga” tekintetében is. A tanulmány e tekintetben az állami szférára fókuszál: a közszférában dolgozók ugyanis minden jogállamban bizonyos fokú korlátozásokkal gyakorolhatják a kollektív jogokat a gazdasági versenyszféra munkajogához képest.

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai
2023. július 21. Munkaügyek

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai

Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.

2021. október 21. Munkaügyek

Alakíthatnak-e szakszervezetet kényszervállalkozók?

Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és felléphetnek közösen érdekeik védelmében – mondta Dr. Fejes Gábor. A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadáson szó volt arról is, hogy lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés, és szervezkedhetnek-e a munkáltatók.

2020. február 27. Munkaügyek

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

2019. december 31. Munkaügyek

Tilos a munkahelyi szerelem?!

A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.

A szakszervezet kollektív szerződéskötési képessége
2019. november 14. Munkaügyek

A szakszervezet kollektív szerződéskötési képessége

A szakszervezet elsődleges célja, hogy előmozdítsa és védelmezze tagjainak gazdasági és szociális érdekeit. A célok megvalósításának leghatékonyabb és legfontosabb eszköze a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képessége. A hatályos szabályozás jelentősen bővíti a munkaviszonyok szerződéses alapú szabályozását, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetve a kollektív szerződések munkaviszony-formáló és szabályozó szerepére.

Kollektív szerződés a munkajogban
2019. szeptember 6. Munkaügyek

Kollektív szerződés a munkajogban

A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.

Mikor jár a végkielégítés?
2019. március 27. Munkaügyek

Mikor jár a végkielégítés?

A végkielégítés egy olyan juttatás, amely a munkavállaló javára jár meghatározott esetekben, méghozzá általában a munkáltatónál töltött idő „meghálálásaként”. Az alábbiakban áttekintjük a jogosultsági feltételeket.

2018. december 7. Munkaügyek

A kollektív szerződés lehetőségei közalkalmazotti területen

A közalkalmazotti törvény hatálya alatt kötött kollektív szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes. Ugyanakkor, kivételesen a jogszabályok adhatnak felhatalmazást, hogy tartalmuktól a kollektív szerződés eltérjen. Ennek az általános felhatalmazó rendelkezésnek az értelmezése azonban számos kérdést felvet, amelyek meglehetősen aggályos válaszokhoz vezetnek.

Szakszervezetek: kollektív szerződésben kell rögzíteni a túlórák számát
2018. november 28. Munkaügyek

Szakszervezetek: kollektív szerződésben kell rögzíteni a túlórák számát

Ha változik is a Munka törvénykönyvében maximum egy évben meghatározott munkaidőkeret vagy a jelenlegi 250 órához képest emelkedik a munkaadók által elrendelhető túlórák száma, akkor a részleteket minden esetben kollektív szerződésben kell rögzíteni, ebben egyeztek meg a szakszervezetek Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselővel a Parlamentben folytatott tárgyalásokon szerdán. A részletekről nem tudtak megállapodni, ezért az egyeztetések hétfőn folytatódnak.