Így adózik a segítő családtag

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató oldalán, különösen akkor, ha viszonylag kisebb szervezetről, egyéni cégről, egyéni vállalkozóról, esetleg egy csekély tagi létszámmal operáló korlátolt felelősségű társaságról vagy betéti társaságról van szó, gyakran merül fel a család, ismerősök, barátok részéről történő átmeneti kisegítés, beugrás igénye. Az ilyen munkáltató, akinek nem áll rendelkezésére nagyszámú, átcsoportosítható munkavállaló és munkaerőigénye sem indokolja, hogy egy újabb alkalmazottat foglalkoztasson, legkönnyebben családtagjait érheti el, őket kérheti, hogy segítsék ki. A családon belüli, bizalmas viszony kísértést jelenthet arra, hogy a családtagok a kisegítést adminisztratív terhek és különös költségek nélkül oldják meg, azonban a jogi szabályozásnak van néhány olyan szabálya, amelyre hasonló helyzetben érdemes figyelemmel lenni.

2011. december 31-ig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 4. § g) pontjában volt megtalálható a segítő családtagra vonatkozó törvényi definíció. A törvényhelyet 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezték, azonban mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény továbbra is tartalmaz a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket, a meghatározás továbbra is releváns.

A Tbj. meghatározása szerint segítő családtag az egyéni vállalkozó, egyéni cég, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának azon közeli hozzátartozója, aki vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében, de nem munkaviszony keretében, munkát végez. Nem segítő családtag a sajátjogú nyugdíjas, sem az özvegységi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt már betöltötte. Közeli hozzátartozónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 8:1. § szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülő, valamint a testvér minősül. Nem minősül tehát segítő családtagnak az egyéni vállalkozó vagy tag élettársa, sógora vagy sógornője, illetve egyeneságbeli rokonának házastársa sem. A meghatározás alapján a díjazás nélkül, ingyenesen kisegítő hozzátartozó sem tartozik a segítő családtag fogalmi körébe, az ő közreműködésére az ingyenes megbízási szerződés Ptk. 6:280. §-ba foglalt rendelkezéseit lehet alkalmazni.

 

A segítő családtag fogalmának meghatározásánál külön kiemelte a jogalkotó, hogy a segítő családtag nem munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra, fontos tehát, hogy a felek egymással ne munka-, hanem megbízási szerződést kössenek. A törvényi definíciónak történő megfeleléshez nem elég, hogy a felek közti szerződés látszatra megbízási szerződés, a szerződés tartalma alapján is annak kell minősülnie. Ellenkező esetben a színlelt megállapodást a leplezett megállapodás tartalma szerint kell megítélni [Mt.27. § (2) bekezdés], és a segítő családtagot adózási és járulékfizetési szempontból munkavállalóként kell kezelni.

A felek közt létrejött szerződés munkaviszonynak minősül, ha annak tipikus tartalmi elemeit, a munkáltató utasítási jogára történő utalást, a munkavállaló munkakörét, illetve az ahhoz tartozó feladatokat, a munkavállaló személyes, folyamatos és rendszeres rendelkezésre állási kötelezettségét írja elő. Ezzel szemben egy megbízási szerződés nem a folyamatos munkavégzésre vonatkozó, hanem egy adott szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettséget foglalja magában, a megbízót nem illeti meg a szolgáltatás teljesítése ütemezésének a joga, a teljesítésre csupán határidőt szab, az időbeosztást a megbízott döntésére bízza. Természetesen köthető megbízási szerződés meghatározott időpontban teljesítendő feladat elvégzésére is, a segítő családtag esetében ez is alkalmazható.

A segítő családtag fogalmának pontos ismerete tehát napjainkban azért fontos, hogy az Szja. tv. vonatkozó szabályait megfelelően tudjuk alkalmazni. A törvény rendelkezései alapján a segítő családtag nem önálló tevékenységet végez, jövedelmét ennek megfelelően kell megállapítani. Az egyéni cég vagy vállalkozó segítő családtagjával közös őstermelői tevékenységet nem folytathat, közös őstermelői igazolvány kiadásáért nem folyamodhat [Szja tv. 78/A. § (2) bekezdés]. A mezőgazdasági őstermelő, költségként elszámolhatja a 16. életévét betöltött segítő családtagja részére kifizetett, a minimálbér összegét meg nem haladó összeget és annak közterheit. Ha a segítő családtag heti 40 órában közreműködik az őstermelő tevékenységében, az teljes összeg elszámolható, ha a közreműködés heti tartama rövidebb, az összeget ehhez mérten arányosítani kell [Szja. tv. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek 4. pont]. A magánszemélyt nyilvántartási kötelezettség terheli a segítő családtagnak kifizetett összegek tekintetében, a nyilvántartásnak a levont járulékok és adó összegét is tartalmaznia kell [Szja. tv. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások 6. pont].

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 

---