Így érjük el a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés megfelelő nyilvántartását és elszámolását (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók számára kiemelten fontos munkavállalóik optimális foglalkoztatása. A törvényi szabályok betartásához elengedhetetlen a rendkívüli munkaidő megfelelő és hibamentes nyilvántartása és elszámolása.


Mit nevezünk rendkívüli munkaidőnek?

Az alábbi esetekben beszélhetünk rendkívüli munkaidőről:

– a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő

– a pihenőnapon, pihenőidőben előre elrendelt munkavégzés

– a munkaidőkereten felüli munkaidő

– az ügyelet

A Munka Törvénykönyvének szabályozása alapján ez az idő nem haladhatja meg éves szinten a 250 órát (kollektív szerződés esetén maximum 300 órát). A törvény értelmében a munkáltató köteles ezt az időtartamot nyilvántartani.

Hogyan tartsuk nyilván a rendkívüli munkaidőt?

A lehetséges nyilvántartási módok közül (papír vagy fájl alapú, szoftveres) egyértelműen a szoftveres nyilvántartás a legbiztonságosabb és a legkevésbé erőforrás-igényes megoldás a munkáltatók számára. A Unit4 Munkaidő rendszer a központi munkavállalói törzs- és jogviszony adatokat felhasználva együttműködő megoldást biztosít a szervezetben időgazdálkodást folytató kollégáknak, segítve őket a törvényi és belső szabályozásoknak megfelelő munkaidő beosztások egyszerű létrehozásában. Szabály alapú együttműködő megoldásként támogatja az iparáganként és szervezeti egységenként eltérő egyéni és csoportos időgazdálkodási gyakorlatot, kontrollt és beavatkozási lehetőséget biztosítva a közép menedzsment számára a terv-tény időgazdálkodás hatékonyságának érdekében.

Hogyan számoljuk el a rendkívüli munkaidőt?

A munkavállaló teljes ledolgozott munkaidejébe a rendes munkaidőn felül az elrendelt rendkívüli munkaidejét is bele kell számítani, figyelembe véve a heti munkaidő és pihenőidő mértékére vonatkozó törvényi előírásokat.

Díjazás szempontjából, az alábbi kifizetések merülhetnek fel a rendkívüli munkaidő esetében:

1. Beosztástól eltérő többletidő esetén: a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó, elrendelt rendkívüli munkaidőre 50%-os bérpótlék rendelhető el

2. Pihenőnapra, pihenőidőre rendelt rendkívüli munkaidő esetén:

a.       100%-os bérpótlék osztható ki vagy

b.      egy plusz pihenőnappal kerül megváltásra, ebben az esetben csak 50%-os bérpótlék jár valamint egy plusz pihenőnap (a pihenőnapot legkésőbb a tárgyhót követő hónapban ki kell osztani)

3. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőről esetén:

a.       100% + 100%-os bérpótlék illeti meg a munkavállalót, illetve a beosztása szerinti egyéb esetleges pótlékok

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás tudnivalói

Az egyenlőtlen beosztású munkavállalók esetében a munkaidőkeret végén történő egyenleg megállapításakor a munkaidőkeret időszakában elrendelt rendkívüli munkaidőt nem szabad a munkaidőkeret alatt teljesített munkaidőbe beszámítani, mivel az az elrendelés hónapjában elszámolásra, kifizetésre került.

Ha az elrendelt munkaidő pihenőnapra esik, a rendkívüli munkaidő kiváltására adott plusz pihenőnapot a munkaidőkeret vagy elszámolási idő végéig be kell osztani. Valamint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló napi munkaidő-beosztásának kezdetét megelőző időre is el lehet rendelni rendkívüli munkavégzést, nem csak a munkaidő-beosztásának végét követően. A rendkívüli munkaidő elszámolása

Rendkívüli munkaidő elszámolásánál a munkavállaló egy órára eső havi alapbérét kell mindig alapul venni, azonban figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a bérpótlék és az időarányos alapbér számítási algoritmusa eltérő.

Az egy órára eső bérpótlék megállapításához a munkavállaló havi alapbérét az átlag százhetvennégyes osztószámmal osztjuk el, részmunkaidős munkavállalók esetében ennek tényleges munkaidővel számított arányos részével. Az így megkapott egy órára eső alapbért kell megszorozni a teljesített rendkívüli munkaidő órájával, majd a bérpótlék százalékos mértékével.

A rendkívüli munkaidőre járó időarányos alapbér számítása esetén a havi alapbért a tárgyhónapban az általános munkarend szerint előírt havi kötelező órák számával fogjuk elosztani és az így megkapott egy órára eső bérrel szorozzuk meg a teljesített rendkívüli munkavégzés óráit.

A Unit4 Munkaidő lehetőséget ad a rendkívüli munkaidő beosztástól eltérő többlet idő automatikus elszámolására, valamint a hozzá tartozó bérpótlékra javaslatot tesz, mely felhasználó részéről módosítható.

Ezen felül a többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók műszakpótlékra jogosult beosztási időre eső rendkívüli munkaidő esetén, a rendszer a műszakpótlék mértékét automatikusan generálja.

A munkaidőkeret végén felmerült rendkívüli munkaidőket a rendszer kiszámítja és egy olyan Excel fájl alap riportot ad, mely általánosan beolvasható a számfejtési oldal részére.

A teljes Unit4 HRMS képes az arányosításokat program szinten elvégezni, algoritmussal leképezhetők, hibamentes eredmények hozhatók létre és a különböző szempontok szerinti riportolás, valamint az adatlekérdezések jogosultsági rendszerhez köthetőek.

Tudjon meg többet a Unit4 Munkaidőről, kattintson ide.

A rendkívüli munkaidő elszámolásáról és nyilvántartásáról XIII. Magyar Munkajogi Konferencián hallgathat meg előadást, illetve a kiállítói standunkon személyesen is kérdezheti (október 11-én 13 órától) Bonczidainé Veréb Andreát, Unit4 senior tanácsadóját.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).