Így foglalkoztathatók a szakközépiskolai tanulók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos kérdés vetődik fel a cégeknél a diákok nyári foglakoztatása kapcsán, hiszen nem egy szokványos munkaviszonyról van ilyenkor szó – olvasható az RSM DTM Hungary blogján.


Szakközépiskolai tanuló gyakorlati foglalkozatására tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján kerülhet sor. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel.

Ahogy a tanulószerződésben foglaltaknak, úgy magának a tanulónak is meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak. Tanulószerződés tehát azzal a tanulóval köthető, aki:

magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, nappali rendszerű oktatásban részesül;
az első, állami támogatású szakképesítés megszerzését célzó képzésben vesz részt;
megfelel az egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek.

Tehát például nem köthető tanulószerződés azzal tanulóval, aki nem nappali rendszerű oktatásban részesül vagy önköltséges formában vesz részt az adott képzésben.

A tanulószerződésnek, mint munkajogi alapdokumentumnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait;
a tanuló természetes személyazonosító adatait, törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,
a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait;
az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt;
a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét;
a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét;
a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit;
a gyakorlati képzést szervező arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.
Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó törvény a tanulók életkorának figyelembe vételével az általános munkajogi szabályoktól eltérő, kedvezőbb rendelkezések betartását írja elő a tanulók pihenése, regenerálódása érdekében. A tanulót ugyanis azon tanévben, amelyekben a 19. életévét még nem tölti be, legalább 35 nap, ezt követően legalább 30 nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.

Betegség esetén a tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére 10 nap betegszabadság illeti meg, az ezt meghaladó betegsége idejére pedig az általános szabályok szerint jogosult lehet táppénzre is.

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben, annak ideje alatt kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások is megilletik.

A gyakorlati képzést nyújtó cég a tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve pénzbeli juttatást köteles fizetni. A pénzbeli juttatás összege aszerint változik, hogy a képzés egészét tekintve egymáshoz képest a gyakorlati vagy az elméleti képzési idő hosszabb-e, így amennyiben a gyakorlati képzési idő eléri

a 80 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,3-szerese;
a 70 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,2-szerese;
a 60 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 1,1-szerese;
az 50 százalékot, a minimálbér 15 százaléka;
a 40 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,9-szerese;
a 30 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,8-szerese;
a 20 százalékot, a minimálbér 15 százalékának 0,7-szerese.
Fenti összegű juttatás adómentes, azonban mivel – a hallgatókkal ellentétben – a szakközépiskolai tanuló biztosítottnak minősül-e jogviszonya tekintetében, ezért a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj összege alapján 10 százalék nyugdíjjárulék és 7 százalék egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség terheli. (A tanuló az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezett.)

Fontos lehet, hogy a foglalkoztató tisztában legyen azzal is, hogy ő, mint a tanulót foglalkoztató szervezet, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) is köteles megfizetni, jóval pozitívabb viszont, hogy a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.