Így változik az Mt.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Mt. 2016. január 1-től tervezett legfontosabb módosításairól ír a RSM DTM blogja.


A Munka Törvénykönyvét érintő változások mellett a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is módosították. Némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok, erősödik a munkavédelem.

Elektronikus aláírás

Az elektronikus dokumentum akkor is írásbelinek minősül, ha a nyilatkozattevő azt nem látta el elektronikus aláírással. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az írásbeli jellegnek nem feltétele a nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírása. Ez a módosítás elsősorban amunkavállalók elektronikus nyilatkozattételének a megkönnyítését szolgálja.

Elektronikus dokumentum

Az Mt. módosítás egyértelműen kimondja, hogy a munkáltatóköteles a munkavállalóval kötött megállapodást, az elektronikus dokumentumban foglalt munkaszerződést, annak módosítását, vagy akár a felmondást a megállapodás megkötésétől / a nyilatkozat közlésétől
számított 5 napon belül papíralapú formában amunkavállalónak átadni.

A munkavégzés helye

A munkaszerződésnek továbbra sem kötelező érvényességi kelléke a munkavégzés helye, ha azonban ezt a munkaszerződésnem tartalmazza, akkor a munkavégzés helyéről a munkavállalót az Mt. 46. § szerinti kötelező tájékoztatás keretében ismertetnie kell amunkavállalóval.

Pótszabadság

A hatályos Mt. szerint az apa gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén 7 nap pótszabadságra jogosult, ez a jogosultság megmarad, de a módosítás szerint ez nem pótszabadság lesz, hanem „munkavégzés alóli mentesülés”.

Felmondás visszavonása

A még nem publikus várandós, vagy a reprodukciós  felmondás esetén azzal egészítené ki az Mt-t a módosítás, hogy amennyiben erről a – felmondási védelmet biztosító – tényről a munkavállaló csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja, mely esetben amunkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

Végkielégítés

A felmondás kapcsán pontosító rendelkezés lenne, hogy a végkielégítés a munkavállalót akkor is megilleti, amennyiben a munkaviszony a munkavállaló azonnali hatályú felmondása alapján – azaz a munkáltatójogellenes magatartása miatt  szűnik meg. Ez értelemszerűen csak jogszerű azonnali hatályú felmondás esetére alkalmazható. Ez a szabály eddig is része volt az Mt-nek, így ez csak jogtechnikai pontosítás. A tervezet azt is pontosítja, hogy a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a felmondási időre járó távolléti díj jár amunkavállalónak (a jelenlegi a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj helyett).

Munkaviszony helyreállítása

Ugyancsak a felmondás kapcsán módosítási tervezet része a munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén a munkaviszony helyreállítását a munkavállaló kérésére, arra az esetre is lehetővé kell tenné, amennyiben a munkaviszony megszüntetése joggal való visszaélés tilalmába ütközik.

Megszakítás nélküli 24 órás munkaidő

Változhat a naptári nappal nem egyező munkanap meghatározásának feltétele. A hatályos szabályozás szerint a naptári napon túl munkanap lehet a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha amunkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. A módosítás tervezete szerint a naptári napon túli munkanap lehet megszakítás nélküli 24 óra, ha amunkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra eshet – naptári naptól eltérő munkanap tehát már nem a munkáltató döntésétől és működésétől, hanem amunkarendtől függene.

Egyenlőtlen munkaidő

Pontosításra kerülne az egyenlőtlen munkaidő beosztás fogalma, a tervezet szerint egyenlőtlen munkaidőbeosztás ha a munkáltató:

a munkaidőt a napi munkaidőtől,
a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől: “A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg”,
a heti pihenő időt a 48 óra/hét szabálytól 
eltérően osztja be.

Azt is egyértelműsíti – amire eddig csak következtetni lehetett – hogy a munkaidő  munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén osztható be egyenlőtlenül.

A hatályos szabályok alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A tervezet szerint a munkaszüneti nap csak akkor nem számít munkanapnak, ha a munkavállaló arra a napra nem volt beosztva.

Heti pihenőnap

A jelenlegi szabályok szerint a munkavállalót 2 pihenőnap illeti meg hetente, melyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Mivel megszakítás nélküli, több műszakos, illetve idényjellegű tevékenység esetén ez túl tág teret biztosít a munkáltatónak, ezért a tervezet ezekben az esetekben amunkavállalók számára havonta legalább 1 pihenőnap beosztását írja elő.

Napi pihenőidő

A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet azon esetekben, amikor – pl. megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, vagy a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás esetén – a napi pihenőidő 8 vagy 7 óra, ennek alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra tartamot kell hogy elérjen.

Bővülnének a szabadságra jogosító, munkában töltött időnek minősülő esetek.
Az örökbefogadásra tekintettel megállapított gyermekgondozási segély folyósítása első 6 hónapjának időtartamával, de ide kerülnek a munkavégzés alóli mentesülésnek egyes esetei is.

Alapbér

A hatályos Mt. szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. A módosítás ezt kiegészítené a garantált bérminimummal.

Műszakpótlék

Változna a műszakpótlékra jogosultság egyik feltételének meghatározása. Az változatlan, hogy ehhez 18 és 6 óra között kell munkát végezni, azonban a másik feltétel a “napi munkaidő kezdete időpontjának rendszeres változása” új definíciót kap. A hatályos Mt. szerint a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. A módosítás tervezete szerint a változás abban az esetben rendszeres, ha az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetén legalább 4 órával eltér. Összeköti tehát a két feltételt: a 4 órás eltérést azon munkanapok esetén kell vizsgálni, melyek a változó kezdési időpontok miatti „eltérő egyharmadba” tartoznak.

Kártérítés

Új szabály lenne, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén a kár bekövetkezésének vagy amunkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett elmaradt munkabér ésrendszeres juttatás átlaga illetné meg a munkavállalót.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blogaz Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.