Így változik az Mt.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Mt. 2016. január 1-től tervezett legfontosabb módosításairól ír a RSM DTM blogja.
A Munka Törvénykönyvét érintő változások mellett a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is módosították. Némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok, erősödik a munkavédelem.
Elektronikus aláírás
Az elektronikus dokumentum akkor is írásbelinek minősül, ha a nyilatkozattevő azt nem látta el elektronikus aláírással. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az írásbeli jellegnek nem feltétele a nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírása. Ez a módosítás elsősorban amunkavállalók elektronikus nyilatkozattételének a megkönnyítését szolgálja.
Elektronikus dokumentum
Az Mt. módosítás egyértelműen kimondja, hogy a munkáltatóköteles a munkavállalóval kötött megállapodást, az elektronikus dokumentumban foglalt munkaszerződést, annak módosítását, vagy akár a felmondást a megállapodás megkötésétől / a nyilatkozat közlésétől
számított 5 napon belül papíralapú formában amunkavállalónak átadni.
A munkavégzés helye
A munkaszerződésnek továbbra sem kötelező érvényességi kelléke a munkavégzés helye, ha azonban ezt a munkaszerződésnem tartalmazza, akkor a munkavégzés helyéről a munkavállalót az Mt. 46. § szerinti kötelező tájékoztatás keretében ismertetnie kell amunkavállalóval.
Pótszabadság
A hatályos Mt. szerint az apa gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén 7 nap pótszabadságra jogosult, ez a jogosultság megmarad, de a módosítás szerint ez nem pótszabadság lesz, hanem „munkavégzés alóli mentesülés”.
Felmondás visszavonása
A még nem publikus várandós, vagy a reprodukciós felmondás esetén azzal egészítené ki az Mt-t a módosítás, hogy amennyiben erről a – felmondási védelmet biztosító – tényről a munkavállaló csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja, mely esetben amunkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.
|
Előjelentkezési akció!
Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
További információ és jelentkezés >>
|
Végkielégítés
A felmondás kapcsán pontosító rendelkezés lenne, hogy a végkielégítés a munkavállalót akkor is megilleti, amennyiben a munkaviszony a munkavállaló azonnali hatályú felmondása alapján – azaz a munkáltatójogellenes magatartása miatt szűnik meg. Ez értelemszerűen csak jogszerű azonnali hatályú felmondás esetére alkalmazható. Ez a szabály eddig is része volt az Mt-nek, így ez csak jogtechnikai pontosítás. A tervezet azt is pontosítja, hogy a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a felmondási időre járó távolléti díj jár amunkavállalónak (a jelenlegi a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj helyett).
Munkaviszony helyreállítása
Ugyancsak a felmondás kapcsán módosítási tervezet része a munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén a munkaviszony helyreállítását a munkavállaló kérésére, arra az esetre is lehetővé kell tenné, amennyiben a munkaviszony megszüntetése joggal való visszaélés tilalmába ütközik.
Megszakítás nélküli 24 órás munkaidő
Változhat a naptári nappal nem egyező munkanap meghatározásának feltétele. A hatályos szabályozás szerint a naptári napon túl munkanap lehet a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha amunkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. A módosítás tervezete szerint a naptári napon túli munkanap lehet megszakítás nélküli 24 óra, ha amunkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra eshet – naptári naptól eltérő munkanap tehát már nem a munkáltató döntésétől és működésétől, hanem amunkarendtől függene.
Egyenlőtlen munkaidő
Pontosításra kerülne az egyenlőtlen munkaidő beosztás fogalma, a tervezet szerint egyenlőtlen munkaidőbeosztás ha a munkáltató:
a munkaidőt a napi munkaidőtől,
a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől: “A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg”,
a heti pihenő időt a 48 óra/hét szabálytól
eltérően osztja be.
Azt is egyértelműsíti – amire eddig csak következtetni lehetett – hogy a munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén osztható be egyenlőtlenül.
A hatályos szabályok alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A tervezet szerint a munkaszüneti nap csak akkor nem számít munkanapnak, ha a munkavállaló arra a napra nem volt beosztva.
Heti pihenőnap
A jelenlegi szabályok szerint a munkavállalót 2 pihenőnap illeti meg hetente, melyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Mivel megszakítás nélküli, több műszakos, illetve idényjellegű tevékenység esetén ez túl tág teret biztosít a munkáltatónak, ezért a tervezet ezekben az esetekben amunkavállalók számára havonta legalább 1 pihenőnap beosztását írja elő.
Napi pihenőidő
A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet azon esetekben, amikor – pl. megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, vagy a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás esetén – a napi pihenőidő 8 vagy 7 óra, ennek alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra tartamot kell hogy elérjen.
Bővülnének a szabadságra jogosító, munkában töltött időnek minősülő esetek.
Az örökbefogadásra tekintettel megállapított gyermekgondozási segély folyósítása első 6 hónapjának időtartamával, de ide kerülnek a munkavégzés alóli mentesülésnek egyes esetei is.
Alapbér
A hatályos Mt. szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. A módosítás ezt kiegészítené a garantált bérminimummal.
Műszakpótlék
Változna a műszakpótlékra jogosultság egyik feltételének meghatározása. Az változatlan, hogy ehhez 18 és 6 óra között kell munkát végezni, azonban a másik feltétel a “napi munkaidő kezdete időpontjának rendszeres változása” új definíciót kap. A hatályos Mt. szerint a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. A módosítás tervezete szerint a változás abban az esetben rendszeres, ha az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetén legalább 4 órával eltér. Összeköti tehát a két feltételt: a 4 órás eltérést azon munkanapok esetén kell vizsgálni, melyek a változó kezdési időpontok miatti „eltérő egyharmadba” tartoznak.
Kártérítés
Új szabály lenne, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén a kár bekövetkezésének vagy amunkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett elmaradt munkabér ésrendszeres juttatás átlaga illetné meg a munkavállalót.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blogaz Adó Online szakmai partnere.