Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.
A munkavállaló főbb kötelezettségeiről a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 52. § rendelkezik:
A munkavállaló köteles:
A munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazható, lehetséges jogkövetkezményeket a Mt. 56. §-a szabályozza. Hogy mi számít vétkes kötelességszegésnek, illetve mik az alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények, azt a Mt. nem pontosítja. Ezért az összes előírt vagy vállalt kötelesség megszegése kötelezettségszegésnek minősül, figyelmeztetés, illetve hátrányos jogkövetkezmény pedig csak ennek súlyával arányosan lehet jogszerű. Vizsgáljuk meg részletesen a lehetőségeket.
A munkáltatói rosszallás kifejezésének legenyhébb formája a figyelmeztetés, mely megtörténhet szóban és írásban egyaránt. Figyelmeztetés alkalmazása a munkáltató alapvető joga, nincs jövőbeni kihatása, illetve megállapodás nélkül is alkalmazható. A figyelmeztetés lényege, hogy a munkáltató jelezze munkavállalója felé, ha magatartásbeli, vagy munkavégzéssel kapcsolatos hiányosságot tapasztal (pl.: a munkavállaló késik, összeférhetetlen a munkatársaival). Mivel ez a fajta fegyelmezés a munkáltató elemi, utasítási és ellenőrzési jogából ered, nem a Mt. 56. §-a vonatkozik rá, ezzel a jogával a munkáltató kollektív szerződés és megállapodás nélkül is élhet, továbbá határidő sem korlátozza. Ennek ellenére a joggal való visszaélés tilalma általános magatartási követelmény, tehát célszerű a munkavállalói vétség feltárását követően mihamarabb munkáltatói intézkedést eszközölni.
Szóbeli figyelmeztetés
A legenyhébb fegyelmezési mód, semmilyen jogi következménnyel nem jár, csupán a munkavállaló magatartásával, munkavégzésével kapcsolatosan ad negatív visszajelzést. Hátránya, hogy írásba foglalás hiányában a figyelmeztetést problémás lehet bizonyítani, ezáltal utólag arra hivatkozni.
Írásbeli figyelmeztetés
Jogi következménye ennek az intézkedésnek sincs, viszont amennyiben tartalmával nem ért egyet a munkavállaló, bíróságon (2020.04.01-től elsőfokon az illetékes törvényszék jár el a munkaügyi bírósági ügyekben) megtámadhatja azt, a Mt. 285. § (1) bekezdése értelmében. Az írásbeli figyelmeztetésben a munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy milyen módon és milyen határidők betartása mellett kifogásolhatja azt. Az intézkedéssel szemben a munkavállaló 30 napon belül jogvitát kezdeményezhet, viszont ha erről elmulasztja a munkáltató tájékoztatni őt, akkor 6 hónapra módosul az időtartam.
A közhiedelemmel ellentétben nincs arról rendelkezés, hogy 3 írásbeli figyelmeztetés után fel lehet mondani a munkavállalónak. Továbbá a figyelmeztetésben szereplő okra hivatkozva sem lehet azt megtenni, mivel az már kétszeres intézkedésnek minősülne. Ugyanakkor ha a megnevezett ok miatt figyelmeztetésben részesült munkavállaló továbbra sem változtat magatartásán, a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltató hivatkozhat az ismétlődő okra, de csak a magatartás súlyát alátámasztandóan. (1440/2006.sz. Munkaügyi Elvi Határozat)
A figyelmeztetések átadásával kapcsolatosan sem határidőben, sem forma vonatkozásában nincs jogszabályi előírás, azonban a kötelezettségszegő magatartást követő, reális reagálási időn túl a tényszerű, tárgyilagos megfogalmazás elengedhetetlen.
Fegyelmi intézkedés:
Hátrányos jogkövetkezménnyel járó fegyelmi intézkedésre akkor kerülhet sor, ha a munkáltató meglátása szerint a munkavállaló kötelezettségszegése nem olyan súlyú, amely indokolná a munkaviszony megszüntetését, de szükségesnek tart szankciót alkalmazni. Fegyelmi intézkedésre csak akkor van lehetőség, ha azt kollektív szerződés tartalmazza, vagy ha a felek a munkaszerződésben szabályozták, tehát szigorúan törvényben rögzített feltételek mellett alkalmazhatók. Érdemes a munkáltatónak rendelkeznie arról, hogy pontosan mely kötelességszegés esetén milyen fegyelmezési formát alkalmaz. Ezáltal a munkavállalók is kézzelfogható, jól átgondolt szabályozással találkozhatnak, illetve a félreértések, későbbi viták is megelőzhetők a szabályok következetes betartatásával.
Hátrányos jogkövetkezmény:
A munkavállaló által elkövetett súlyosabb vétség esetén a munkáltató szankciót is alkalmazhat. A hátrányos jogkövetkezmények fajtáit a Mt. nem nevesíti, csupán annyit ír elő, hogy azoknak a munkaviszonnyal kell összefüggniük.
Hátrányos jogkövetkezmény lehet például:
A szankció minden esetben csak határozott időre szólhat, nem lehet végleges, egyoldalú munkaszerződés-módosítás, továbbá a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sértheti. Nem lehet a munkavállalót megalázni, mások előtt büntetni, hisz az intézkedés célja az újabb kötelezettségszegések elkövetésének megelőzése, nem pedig a bosszúállás, megtorlás.
Az egyik legfontosabb tényező az intézkedéssel kapcsolatban, hogy csak a kötelezettségszegés súlyával arányban álló hátrány állapítható meg, kizárólag akkor lehet jogszerű (pl.: egyszeri késért nem szüntethető meg a munkaviszony).
Munkaviszony megszüntetése:
A Mt. 66. § meghatározza azokat az indokokat, amelyek alapján a munkáltató felmondhat munkavállalójának, ilyen a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működése.
Vannak azonban olyan vétségek is, amelyek a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszik, vagy amelyekkel a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Ekkor az azonnali hatályú felmondás is indokolt.
Határidők:
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésére, illetve szankció alkalmazására az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napig, de legfeljebb az eset megtörténtétől számított 1 évig, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig van lehetőség.
A hátrányos jogkövetkezményekkel kapcsolatos, fent említett két határidő természetesen nem választási lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hanem az egyik a szubjektív (15 nap), másik pedig az objektív (1 év) határidő. Tehát ha a kötelességszegés 2019. szeptember 8-án történt, de arról a munkáltató csak 2020. szeptember 4-én szerez tudomást, akkor arra hivatkozva legkésőbb 2020. szeptember 8-ig alkalmazhat szankciót, vagy szüntetheti meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt. Ha előbb értesül róla, akkor a 15 napos határidő számít.
Fontos továbbá, hogy a munkáltató a kötelezettségszegéssel kapcsolatban ha szükséges, vizsgálatot folytathat. A kivizsgálás idejére, de legfeljebb 30 napra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ez idő alatt a munkavállaló nem köteles munkát végezni, illetve a munkahelyen tartózkodni, de távolléti díja megilleti (Mt. 146. § (3) bekezdés b) pont). A hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot írásba kell foglalni és meg kell indokolni. A határozatban ez esetben is tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről (30 nap). Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy keresettel él, annak a fegyelmi intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló tájékoztatja a munkáltatót, hogy keresettel élt a fegyelmi határozattal szemben, a büntetés végrehajtását az eljárás jogerős lezárásáig fel kell függeszteni.
Többször említettem a munkavállaló jogvita kezdeményezési lehetőségét. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a munkáltató döntésével szemben munkaügyi per eredményesen akkor kezdeményezhető, ha:
Összegezve a munkáltatói intézkedéseket, és a hozzájuk kapcsolódó főbb tudnivalókat.
Nincs jogi következménye, munkáltató alapvető joga:
Jogi következménnyel jár, munkaszerződésben, vagy kollektív szerződésben kell szabályozni:
Minden munkaviszony esetén alkalmazható:
Időnként szükségessé válhat a szankciók alkalmazása, de figyeljünk arra, hogy a figyelmeztetés, illetve hátrányos jogkövetkezmény mindig a kötelezettségszegés súlyával arányos legyen!
