Jogeset: egyéni vállalkozó kereső tevékenysége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Mmtv., az Flt. és az Ebtv. helyes értelmezése szerint kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót, függetlenül attól, hogy ténylegesen kereső tevékenységet folytat-e vagy sem.


A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy az elsőfokú határozatban foglaltaktól eltérően a felperes egészségi állapotának mértéke 2012. augusztus 3. napjától 57%, „B1” minősítési csoportba tartozó. A felperes 2013. július 19. napjától szüneteltette az egyéni vállalkozói tevékenységét, az megszüntetésre nem került, így a jogszabályban írt azon feltétel, miszerint a kérelmező kereső tevékenységet nem végez, nem áll fenn, ezért annak ellenére, hogy az egészségi állapota mértéke alapján a felperes ellátásra jogosult lenne, a másodfokú hatóság a felperes kérelmét, igényét elutasította.

A felperes kereseti kérelmében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte, előadva, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kereső tevékenységet nem végzett, szüneteltetés alatt álló egyéni vállalkozói tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a másodfokú hatóság határozatát az alperes elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság az Mmtv., az Ebtv., az Flt., az Art., az Szja. és a Tbj. rendelkezéseiből levezetve arra a következtetésre jutott, hogy a felperes vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének bejelentésétől formailag egyéni vállalkozó maradt, azonban nem minősült kereső tevékenységet folytatónak, díjazásban nem részesülhetett.

Az a tény, hogy a felperes vállalkozói igazolványát nem adta vissza, nem jelenti azt, hogy kereső tevékenységet végzett volna. Így a bíróság álláspontja szerint a felperes esetében teljesült a kért ellátásra való jogosultsági feltétel. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát kérve. Álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 4. pontjában, az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontjában foglaltakat.

Érvelése szerint a kereső tevékenység nem szűkíthető le a díjazás ellenében történő munkavégzésre, az egyéni vállalkozó mindvégig kereső tevékenységet folytatónak minősül, függetlenül a kereső tevékenység tényleges végzésétől. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az Mmtv. 2. § (1) bekezdése szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, aki kereső tevékenységet nem végez. Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 4. pontja szerint kereső tevékenység az Flt. szerinti kereső tevékenység. Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontja szerint kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül.

A felperes 2013. július 19. napjától szüneteltette, majd a bírósági eljárás tartama alatt 2013 novemberében meg is szüntette egyéni vállalkozói tevékenységét. Az Mmtv., az Flt. és az Ebtv. helyes értelmezése szerint kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül (ideértve a kereső tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót is), tehát az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót, függetlenül attól, hogy ténylegesen kereső tevékenységet folytat-e vagy sem.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Mindezekből következően a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultsághoz szükséges feltétel fennállásához (kereső tevékenységet nem folytat) nem elegendő az egyéni vállalkozói tevékenységet szüneteltetni, azt meg is kell szüntetni. Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az alperesi határozatok nem sértik az Mmtv. 2. § (1) bekezdés rendelkezését, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

Mfv.III.10.142/2014


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.

2024. november 25.

Idén a MASZSZ is aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.