Jól járhatnak az országgyűlési tisztviselők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átlagosan 45 százalékkal növekedhet az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó köztisztviselők bére a tervezett életpályamodell bevezetésével – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, az életpályamodell bevezetéséről szóló, a parlamentnek szerdán benyújtott előterjesztés társszerzője az MTI-nek.


Telefonon nyilatkozva Gulyás Gergely azt emelte ki, hogy a béremelés 7-800 országgyűlési dolgozót érint, átlagos mértéke 45 százalék lesz. Megjegyezte, hogy az alacsonyabb keresetűeknél nő majd legnagyobb mértékben, akár 70 százalékkal is az illetmény.

A frakcióvezető azzal indokolta a javaslatot, hogy a járásokban és a kormányhivatalokban már megtörtént az életpályamodell bevezetése és ez most az Országgyűlésben dolgozóknál is különösen indokolt, mivel 2008-óta nem változott az alapilletmény összege, miközben a piacon jelentős bérnövekedés volt az elmúlt 9 évben.

Hozzátette, azért is szükséges az alapbér emelése az országgyűlési köztisztviselőknél, hogy magasan képzett, és a legjobb színvonalú munkaerő tudja segíteni az Országgyűlés munkáját.

 

Közölte továbbá, reméli, hogy a javaslatot az összes országgyűlési frakció megszavazza, mivel a korábbi köztisztviselői béremelésekkel kapcsolatban is konszenzus alakult ki a pártok között.

A törvényjavaslatot Gulyás Gergely, Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság elnöke és Répássy Róbert, a testület alelnöke terjesztette a parlament elé. A javaslat indokolásában azt írták, az Országgyűlés közjogi helyzete, mind a független és hatékony működéséhez fűződő kiemelkedő közérdek indokolja, hogy az Országgyűlés Hivatalában dolgozó köztisztviselőknek saját életpályamodellt alakítsanak ki. Szerintük a javasolt előmeneteli rendszer tükrözi az országgyűlési köztisztviselői jogviszony presztízsét.

A kormánypárti politikusok a közszolgálati tisztviselőkről, valamint az Országgyűlésről szóló törvény módosítását kezdeményezik, utóbbit kiegészítve az országgyűlési köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.