Jön a megemelt fizetés az állami cégek dolgozóihoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól átlagosan 10-12 százalékos béremelést kapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó állami vállalatok dolgozói a tavaly tavasszal megkötött hároméves bérmegállapodás alapján – mondta Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.


Hangsúlyozta, az emelés több mint 107 ezer munkavállalót érint ebben az évben.

Az államtitkár felidézte, a bérmegállapodás értelmében három év alatt, 2017-2018-2019-ben összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatoknál.

Az érintett 251 vállalatból tavaly 79 kapott támogatást a béremelés végrehajtásához, idén pedig 71, ami mutatja, hogy az állami vállalatok gazdasági helyzete is javult – emelte ki Fónagy János. Hozzátette: a kormány erre a célra mintegy 110 milliárd forintos keretet hagyott jóvá, ebből 2017-re 40, erre az évre pedig 46 milliárdot.

Az államtitkár hangsúlyozta, a magyar gazdaság jól teljesít, ez lehetővé tette a béremeléshez szükséges források biztosítását.

 

Fónagy János példaként említette: a Magyar Postánál egy kézbesítő átlagos fizetése 2010-ben 129 ezer forint volt, idén januártól 226 ezer forint. A Volán-társaságoknál a buszsofőrök 2010-ben átlagosan havi 176 ezer forintot kerestek, ebben az évben 310 ezer forintot. A MÁV-csoportnál az átlagbér 2010-ben 223 ezer forint volt, idén megközelíti a 340 ezer forintot – ismertette.

Az államtitkár kiemelte, a kormány célja a bérfeszültségek mérséklése, a bérfelzárkóztatás, illetve az állami vállalatok versenyképességének javítása volt. A tavalyi béremelések hatására érezhetően lassult a fluktuáció – közölte.

A megemelt béreket az állami vállalatoknál dolgozók először február-március-áprilisban kapják meg, az emelés minden esetben január 1-jétől hatályos.

Az éves emelés mértéke társaságonként eltérő – jelezte az államtitkár, hozzátéve azt is, hogy az egyes vállalatokra jutó támogatás belső felosztása a társaságok hatáskörébe került, a munkavállalók és a munkaadók megállapodásától függ.

Fónagy János emlékeztetett, a hároméves bérmegállapodásban a kormány vállalta a támogatás biztosítását, a munkaadók a megfelelő differenciálást, a munkavállalók pedig azt, hogy a három év alatt újabb bérigénnyel nem lépnek fel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.