Jövedelmi küszöbbel állítanák meg a népvándorlást
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EU-gazdaságok közötti szabad munkaerő-áramlás rendszere – főleg a közép- és kelet-európai tagállamok csatlakozását követő tömeges vándorlás beindulása óta – nem úgy működik, ahogy eredetileg eltervezték, ezért uniós szintű korlátozásokat kellene meghonosítani – áll az egyik vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet szerdán előterjesztett javaslatcsomagjában.
A Demos nevű – magát pártközi, de inkább baloldali irányultságú intézményként meghatározó – kutatóműhely a brit kormány által az uniós és tagállami döntési kompetenciák „átrendezéséről” kezdett felülvizsgálathoz nyújtotta be ajánlásait.
A tanulmány, amelyet David Goodhart, a Demos igazgatója terjesztett szerdán a kormány elé, kiemeli, hogy a 2004-es EU-bővítés utáni hét évben csak Nagy-Britanniába majdnem másfél millió munkavállaló érkezett a keleti tagállamokból az előzetes becslésekben szereplő évi néhány tízezer helyett, és közülük egymillióan tartósan letelepedtek. Az elemzés szerint „ez volt a legnagyobb békeidőbeli népvándorlás az európai történelemben”.
![](http://www.rodin.hu/images/bannerek/munkajogklubadohubox.jpg)
Visszatekintve egyértelmű hiba volt nem alkalmazni az uniós szabályok által engedélyezett hétévi átmeneti korlátozást, sőt az is, hogy az EU nem vette fontolóra általánosságban is valamilyen jövedelmi küszöb elérésének előírását a munkaerő szabad áramlásának lehetővé tételéhez – áll a tanulmányban.
Az elemzés szerint az EU túl magas árat fizet népszerűtlenség és bizalmatlanság formájában azokért a „viszonylag mérsékelt” gazdasági előnyökért, amelyek a korlátozás nélküli szabad munkaerő-áramlásból erednek.
Amikor a szabad munkaerő-áramlás rendszerét tervezték, a döntéshozók néhány ezer magasan képzett munkavállaló mozgásával számoltak. Az utóbbi években azonban a rendszer a jórészt alacsony képesítést igénylő munkakörök betöltését célzó tömegvándorlás kiszolgálójává, egyfajta unión belüli „vendégmunkás-rendszerré” vált – áll a Demos szerdán ismertetett tanulmányában.
Az intézet szerint a keleti tagállamokból megindult áramlás legfőbb oka a jelentős jövedelmi különbség volt: a 2004-ben felvett közép- és kelet-európai tagországokban az egy főre jutó jövedelem hozzávetőleg a negyede volt a gazdag tagállamokénak.
A Demos által megfogalmazott javaslatok között az első helyen áll az, hogy további EU-bővítések során elejét kell venni a közép- és kelet-európai országok csatlakozását követő nagyarányú vándorlás megismétlődésének, és az intézet szerint ennek legegyszerűbb módja bizonyos jövedelmi küszöb elérésének meghatározása lenne. A tanulmány szerint ennek jegyében meg lehetne honosítani egy olyan rendszert, amelynek alapján csak azoknak az EU-országoknak a munkavállalói férhetnének hozzá automatikusan más uniós gazdaságok munkapiacához, amelyekben az egy főre jutó jövedelem elérte az összes többi EU-tagállam fejenkénti átlagjövedelmének 75 százalékát.
RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
Emellett az egyes EU-tagállamok kormányai saját hatáskörükben bizonyos korlátozásokat vezethetnének be, ha a többi uniós országból érkezők száma meghaladna egy előre megjelölt éves felső határt; Nagy-Britannia esetében ez lehetne például 75 ezer. E rendszer a Demos javaslatcsomagja szerint lehetővé tenné a tagállami kormányok számára annak megkövetelését, hogy a magasabb képesítésű külföldi EU-munkavállalóknak legyen konkrét állásajánlatuk, mielőtt az adott országba érkeznének, az alacsonyabb képesítésű külföldi EU-dolgozókat pedig csak olyan munkakörökben lehetne alkalmazni, amelyekre a hazai munkapiacon nincs elég jelentkező.
A józan ész keretein belüli nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyásának komoly politikai következményei lehetnek; szakértői kutatások szerint például a brit Munkáspárt 2010-ben elszenvedett választási vereségének elsődleges tényezője is a bevándorlás volt, miután a párt munkásosztálybeli szavazói vagy nem mentek el szavazni, vagy elfordultak a Munkáspárttól.
Ez az alacsonyabb képesítésű társadalmi csoport kétszer járt pórul az elmúlt évtizedekben: először akkor, amikor addigi gyáripari állását alacsonyabb bérköltségű országokba, például Kínába exportálták, utána pedig akkor, amikor saját hazájuk szegényebb európaiakat „importált”, akik közvetlen munkapiaci versenytársaikká váltak – áll a Demos elemzésében.
Az utóbbi hónapokban a kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai részéről is többször elhangzott az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni. A brit kormány már el is indította ezt a folyamatot, első lépésként a szociális ellátáshoz fűződő jogok szigorítási terveinek felvázolásával.
Matthew Hancock üzleti és oktatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a minap egy lapinterjúban arra szólította fel a brit vállalatok vezetőit, hogy ne külföldi munkavállalókkal töltsék be az üres állásokat, ha helyi jelentkezőket is ki tudnak képezni ugyanazon feladatra. A brit szakpolitikus szerint a brit vállalatoknak „kötelességük” hazai munkaerőt alkalmazni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók helyett.
(Forrás: MTI)