Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
A munkanélküliek száma júliusban 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt; a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezerre emelkedett.
A munkanélküliek száma 2023 júliusában 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt. A május-júliusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.
2023 júliusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezer volt, 32 ezerrel több, mint egy éve. A 2023. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezerrel több, 4 millió 728 ezer fő volt – jelentette szintén pénteken a KSH.
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 608 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 441 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,2 százalékos volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
