Júniusban 3,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júniusban kis mértékben nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma is.

A munkanélküliek száma júniusban 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A április-júniusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, 193 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 89 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra növekedett.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,2 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,8 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest mindegyik régióban nőtt, a legnagyobb mértékben Pest régióban (1,5 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 35,9 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint június végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal, 224 ezer főre csökkent.

Júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer volt, 51 ezerrel több, mint egy éve. Az április-júniusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezerrel több, 4 millió 724 ezer volt – jelentette szintén pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 7 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

A 15-64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt.

A 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (78,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,8 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebben, 2,0 százalékponttal Észak-Alföldön bővült a foglalkoztatási ráta, míg Budapesten 1,1 százalékpontos csökkenés következett be az előző év április-júniusihoz képest – közölte jelentésében a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 20.

A hiteligénylőknek is van miért szorítani a bértárgyalásokon

A jövő évi bértárgyalások eredménye és az immár bizonyosnak látszó, új, zöld lakásokra adható 5 százalékos lakáshitel kamatoknak köszönhetően akár 5 millió forinttal is növekedhet egy kétkeresős, a bankok felé a minimálbért igazolni tudó család által igényelhető hitelösszeg maximuma – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

2024. november 19.

A gyermeket nevelő szülők helyzete a munka világában

Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a „munka-magánélet egyensúlya” kifejezéssel, ami amellett, hogy egy hangzatos megfogalmazás, ennek garantálása fontos elvárássá is vált a munkáltatók felé. Minden munkavállaló számára lényeges ez a balansz, azonban a dolgozó szülőknek saját hatáskörben is komoly erőfeszítést kell tenniük, ha a munkavégzési kötelezettségük megfelelő teljesítése mellett gyermekük életében is jelen akarnak lenni. Éppen ezért folyamatos a jogalkotói törekvés a gyermekes munkavállalók helyzetének megkönnyítésére, munkahelyük megvédésére a munkajogi garanciák és szabályok révén.

2024. november 18.

Trenkwalder: a versenyszféra dolgozóinak csaknem fele elégedetlen a bérével

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.