Karácsony után egyeztetnek tovább a minimálbérről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő héten folytatódnak az egyeztetések a 2021. évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről: a munkaadók 3 százalékot tartanának elfogadhatónak, a munkavállalók 6,5 százalékot javasolnak.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén a kormányzati oldalt Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára képviselte.

A keddi egyeztetést követően Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta, a munkaadók a gazdasági realitás talaján álló jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről tudnak megállapodni. Kifejtette, az idei és jövő évet nézve a kormány előrejelzései alapján a két év alatt a GDP mintegy 3 százalékkal, a vállalatok termelékenysége 1,5 százalékkal csökken. A munkaadók 2021 január elsejétől 3 százalékos minimálbér- és ugyanekkora mértékű garantált bérminimum-emelésben hajlandók megegyezni, ezzel lehetne kompenzálni a kormány jövő évre jelzett inflációját. Jelezte, ha a munkáltatói járulék az év során csökkenne, abban partnerek lennének, hogy ez automatikusan további minimálbéremelést jelentsen.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke elmondta, a keddi egyeztetésen a munkavállalói oldal tartotta a 6,5 százalékos béremelési javaslatát 2021. január elsejétől. Ugyanakkor kétlépcsős emelésben gondolkodnak, olyan konstrukcióban próbálnak megállapodni, amelynek lényege, hogy automatizmussal, úgynevezett bérindexálással korrigálják a minimálbért az infláció és az összevont bruttó hozzáadott érték növekedési mutatóival az év második felében visszamenőlegesen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.