Kérdés: levelezős hallgató gyakorlatának díjazása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mennyi pénzt kell fizetni a szakmai gyakorlaton részt vevő levelező tagozatos hallgatónak?
Kérdés:
Egy levelező tagozatos hallgató külső képzési helyen 7 hét egybefüggő szakmai gyakorlatot végez, tehát kötelező neki díjazást fizetni a NFtv. 44. § (3) a) szerinti mértékben.
Értelmezésünk szerint, mivel nem nappali tagozatos, biztosítottnak minősül, be kell jelenteni, minden járulékot, SZJA-t vonni kell a kifizetett munkadíjból, és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Az SZJA-tv és a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben egyértelmű, hogy a mentesség csak a nappali tagozatos hallgatókra vonatkozik. A Tbj. törvény nem nevesíti, hogy a biztosítás csak a nappali tagozatos hallgatókra nem terjed ki, szerintünk áttételesen itt is így kell érteni. (SZJA-tv. 1.sz. mell 4.12.1 b); Tbj. 11. § d); szocho tv. 455.§ (3) d) és 466.§ 9. pont). Jól értelmezzük-e a törvényeket?
Válasz:
A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján munkát végezhet a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen (Nft. 44. § ).
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének a rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát munkaviszony jön létre.
Konferencia ajánló
|
|
2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei
Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben
|
Díjazásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a következőket kell figyelembe venni. Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén a hallgatót megállapodás alapján díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka (2016.01.01-től napi 8 óra esetén minimum 16 650.- Ft/hét).
Személyi jövedelemadó kötelezettség vonatkozásában a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. Az értékhatár felett 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra. Az Szja tv 1. számú melléklet 4.12. ponta alapján adómentesség csak a nappali tagozaton hallgatóknál áll fenn, így amennyiben levelező tagozatos hallgató úgy Szja fizetési kötelezettséget meg kell állapítani a kifizetőnek.
Járulékfizetési kötelezettség, munkáltatói közterhek a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatóra. Ebből következően a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az időszak nem eredményez szolgálati időt sem.
A munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók után.
Társadalombiztosítási oldalról megközelítve a kérdést, az együttműködési megállapodás alapján történő foglalkoztatás nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Ennek értelmében a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége és járulékokat sem kell vonni a kötelezően juttatott összegből. Amennyiben viszont ennél többet juttat a szervezet úgy az egyéb jövedelem minősítés következtében 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt a felettes rész után. Szociális hozzájárulási adót egyik esetben sem kell fizetni a szervezetnek.
Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén azonban nem a fenti szabályok érvényesek.
Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
