Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség


Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.

Kivételesen jó hír érkezett a napokban a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a munkavállalók érdekében: drasztikusan megemelik a munkaügyi vétséget elkövető munkáltatókra kiróható munkaügyi bírságok összegét. A sokszorosára emelt, akár 100 millió forintos büntetési tételekkel mégsem teljesen elégedett a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Mit sem ér ugyanis a súlyos pénzbüntetés, ha az ellenőrzések száma – létszámcsökkentés miatt – az elmúlt évek alatt drasztikusan csökkent, egy munkaügyi rajtaütés manapság olyan ritka, mint a fehér holló. Ráadásul, azok többsége még feltárt vétségek után is legtöbbször mindössze figyelmeztetéssel zárul.

Ezt az állítást a hatóság saját statisztikája támasztja alá – jelentette ki Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke emlékeztet, a szövetség a munkavállalók érdekében elsőként tiltakozott a munkavédelmi oktatások életveszélyes lazítása ellen – mint ismert, személyes „oktatási” kötelezettség helyett elég lesz írásban tájékoztatni az adott munkakörrel járó veszélyekre még a teljesen új dolgozókat is –, s visszatérően kifogásolja a visszatartó erejű ellenőrzések hiányát. Az elnök úgy véli, a kontroll hiányából fakadó látencia nem fog megváltozni csupán a büntetési tételek jogszabályi módosításától. Ráadásul, amennyiben a szabálytalanságokért továbbra is legtöbbször mindössze figyelmeztetés jár, a módosítás csak a „vétkesek” töredékénél fogja éreztetni hatását. Az elnök hangsúlyozta, a kis és közepes vállalkozások védelme a munkahelyek megtartása, a munkavállalók érdeke miatt is fontos, ám munkáltatóként minden cégtulajdonosnak biztosítania kell az alapvető foglalkoztatási feltételeket. Aki nem tudja garantálni az alkalmazottja munkajogi biztonságát – például feketén foglalkoztatja –, az ne legyen munkáltató – szögezi le Zlati Róbert.

A MASZSZ elvárja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban belássák – és tegyenek is érte -, hogy a változáshoz a büntetési tételek drasztikus megemelése mellett lényegesen több ellenőrzésre is szükség van. Utóbbira egyébként az uniós irányelv elfogadásával jogi kötelezettséget is vállalt Magyarország. Amíg ez nem teljesül, a munkavállalók jelentős része szabálytalan foglalkoztatás, kizsákmányolás áldozatává válhat – hangsúlyozta az elnök.

Forrás: MASZSZ sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.

2024. április 12.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.