Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség


Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.

Kivételesen jó hír érkezett a napokban a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a munkavállalók érdekében: drasztikusan megemelik a munkaügyi vétséget elkövető munkáltatókra kiróható munkaügyi bírságok összegét. A sokszorosára emelt, akár 100 millió forintos büntetési tételekkel mégsem teljesen elégedett a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Mit sem ér ugyanis a súlyos pénzbüntetés, ha az ellenőrzések száma – létszámcsökkentés miatt – az elmúlt évek alatt drasztikusan csökkent, egy munkaügyi rajtaütés manapság olyan ritka, mint a fehér holló. Ráadásul, azok többsége még feltárt vétségek után is legtöbbször mindössze figyelmeztetéssel zárul.

Ezt az állítást a hatóság saját statisztikája támasztja alá – jelentette ki Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke emlékeztet, a szövetség a munkavállalók érdekében elsőként tiltakozott a munkavédelmi oktatások életveszélyes lazítása ellen – mint ismert, személyes „oktatási” kötelezettség helyett elég lesz írásban tájékoztatni az adott munkakörrel járó veszélyekre még a teljesen új dolgozókat is –, s visszatérően kifogásolja a visszatartó erejű ellenőrzések hiányát. Az elnök úgy véli, a kontroll hiányából fakadó látencia nem fog megváltozni csupán a büntetési tételek jogszabályi módosításától. Ráadásul, amennyiben a szabálytalanságokért továbbra is legtöbbször mindössze figyelmeztetés jár, a módosítás csak a „vétkesek” töredékénél fogja éreztetni hatását. Az elnök hangsúlyozta, a kis és közepes vállalkozások védelme a munkahelyek megtartása, a munkavállalók érdeke miatt is fontos, ám munkáltatóként minden cégtulajdonosnak biztosítania kell az alapvető foglalkoztatási feltételeket. Aki nem tudja garantálni az alkalmazottja munkajogi biztonságát – például feketén foglalkoztatja –, az ne legyen munkáltató – szögezi le Zlati Róbert.

A MASZSZ elvárja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban belássák – és tegyenek is érte -, hogy a változáshoz a büntetési tételek drasztikus megemelése mellett lényegesen több ellenőrzésre is szükség van. Utóbbira egyébként az uniós irányelv elfogadásával jogi kötelezettséget is vállalt Magyarország. Amíg ez nem teljesül, a munkavállalók jelentős része szabálytalan foglalkoztatás, kizsákmányolás áldozatává válhat – hangsúlyozta az elnök.

Forrás: MASZSZ sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).