Ki dolgozhat karácsonykor?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ünnepek közeledtével a legtöbbeknek a pihenés jut eszébe, bár sokaknak karácsonykor is dolgozni kell. Az alábbiakban a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
A munkaszüneti napok célja, hogy lehetővé tegye a munkavállaló számára az e napokhoz kötődő társadalmi, vallási, politikai ünnepségeken való részvételt, a hagyományok ápolását. Ezért a munkavállalónak évente 10 munkaszüneti napon, köztük december 25-én és 26-án nem kell dolgoznia. Munkaszüneti napra munkavégzés csak kivételes esetekben rendelhető el, amelyeket a munka törvénykönyve tételesen meghatároz.
E szabályoktól kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben is csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Munkaszüneti napon rendes munkaidőben dolgozhatnak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállalók. A törvény szerint a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. A meghatározás kellően rugalmas, így időben-térben változhat, mely munkakörök, munkáltatók tartozhatnak ebbe a körbe. A gyakorlat alapján ide sorolható az éttermek, színházak, mozik, vagy a hotelek működése. Szintén a munkáltató, vagy a munkakör rendeltetése folytán dolgozhatnak azok, akiknek munkájára baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében van szükség (pl. orvosi ellátás, őrző-védő szolgálat).
Hasonlóan tág kategóriát jelent a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatások körében foglalkoztatottak csoportja. Például, karácsonykor is szükség van a közművek (ivóvízellátás, áram, gáz stb.) vagy a tömegközlekedés működésére, de ide sorolhatóak a benzinkutak is.
Egyes speciális munkarendek is feljogosítják a munkáltatót, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidőt rendeljen el. Ez alapján dolgozhatnak az idényjellegű és a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatottak.
Végül, a munkaszüneti napok mindig az adott ország hagyományaihoz, szokásaihoz kötődnek. Ezért nem akadálya a munkavégzésnek a munkaszüneti nap akkor, ha a munkavállaló e napon külföldön dolgozik (pl. Pekingben teljesít kiküldetést karácsonykor). Hasonlóan, itthon is dolgozat munkaszüneti napon a munkavállaló, ha munkája során külföldre nyújt szolgáltatást, és azt e napon is biztosítani kell (pl. nemzetközi ügyfélszolgálat munkatársaként dolgozik Magyarországon).
Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzés előírása is korlátozott. E napon kizárólag olyan munkavállaló számára rendelhető el túlóra, aki e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne, vagy ha a munkavégzésre baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében van szükség.
Ha a munkavállaló a fentiek szerint munkaszüneti napon dolgozik, erre tekintettel alapbérén felül 100%-os bérpótlék is megilleti. A pótlék minden esetben jár, független attól, hogy a felsorolt lehetőségek közül melyik alapján rendelte el a munkavégzést a munkáltató. Ha a munkaszüneti napi munka rendkívüli munkaidőben történik, e 100%-os pótlék mellett a munkavállalót további 100% túlórapótlék is megilleti. A túlórapótlék mértéke 50%, ha a munkáltató a munkaszüneti nap helyett másik pihenőnapot biztosít. Az új munka törvénykönyve szerint ugyanakkor a munkaszüneti nap után – ha e nap nem dolgozott – nem jár külön díjazás (távolléti díj) a munkavállalónak, csak akkor, ha óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatják, és a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaideje.
Idén karácsonykor a munkarend annyiban is speciálisan alakul, hogy két munkanap áthelyezésre is sor kerül. Így az általános munkarendben (hétköznap) dolgozók számára december 7. (szombat) és december 21. (szombat) munkanap, cserébe december 24. (kedd) és 27. (péntek) pihenőnap. Így a két hatnapos decemberi munkahét után hat nap egybefüggő pihenés következik. A munkanap áthelyezés azonban nem vonatkozik az általános munkarendtől eltérően foglalkoztató munkáltatókra.
