Kinek jár a rokkantsági járadék?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjszerű ellátások között fontos helyet tölt be a rokkantsági járadék olyan esetben, amikor súlyos egészségi probléma áll fenn, amely a munkavégzést, így a szolgálati idő szerzést is akadályozza, és az érintett személy megélhetése, vagy megélhetésének támogatása gyermeknevelési ellátásokkal életkora miatt már nem megoldható.


A rokkantsági járadék olyan személyeknek ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Rokkantsági járadékra való jogosultság

A 83/1987.(XII.27.) MT rendelet szerint rokkantsági járadékra az jogosult, aki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakhatósági állásfoglalása szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.

Nem kizáró ok a rokkantsági járadék megállapításánál, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Fenti két párhuzamos ellátási lehetőség közül a családi pótlék esete ismertebb, azaz az a szabály, mely szerint saját jogán jogosult nevelési ellátásra (ez a családi pótlék egyik fajtája, a másik lehetőség, az iskoláztatási támogatás mellett) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

A fogyatékossági támogatásra a súlyosan fogyatékos, tizennyolcadik életévét betöltött személy jogosult meghatározott feltételek megléte esetén.

Nem állapítható azonban meg rokkantsági járadék annak a részére, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

Kezdő időpont

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

Kell-e szolgálati idő?

A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte.

Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

Az ellátás összege

A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik.

2014-ben havi 33.330 Ft az ellátás összege.

Az ellátásra való jogosultság megszűnése

Megszűnik a rokkantsági járadékra való jogosultság, ha a járadékos részére nyugellátást állapítanak meg, ha egészségkárosodása a 80 százalékot már nem éri el, vagy ha nevezettet térítés nélküli intézményben helyezik el.

A rokkantsági járadék igénylése

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője (gondnoka) terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságán.

Az igénybejelentés elektronikus úton is megtehető. Az igényléshez szükséges formanyomtatvány az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról tölthető le. A kérelemhez mellékelni kell az egészségi állapotra vonatkozó orvosi dokumentumokat (zárójelentéseket, az egészségi állapotra, rehabilitációra vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt), gondnokság alatt álló személy esetében a gondnokrendelésről szóló határozatot is.

Az ellátásra való jogosultság megállapítása határozattal történik, a folyósítási feladatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság látja el.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

Folyósítás

Nem akadálya az ellátás folyósításának, ha a járadékos álláskeresési járadékban is részesül.

A rokkantsági járadékra való jogosultságot nem érinti, ha a rokkantsági járadékos ideiglenesen külföldön tartózkodik, vagy az országot végleges letelepedési szándékkal elhagyja.

Kedvezmények

A rokkantsági járadékban részesülő személy jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre, azaz az ellátottak utazási utalványára.

Lemondás a rokkantsági járadékról

Míg a megállapított nyugdíjról lemondani nem lehet, a nyugdíjszerű ellátásnak minősülő rokkantsági járadékról igen.

Így ha olyan más rendszeres pénzbeli ellátást kíván igénybe venni a járadékos, amelynek megállapítási feltétele egyéb rendszeres pénzbeli ellátás, így a rokkantsági járadék megszüntetése, a rokkantsági járadékról való lemondásra lehetőség van.

Ilyen pénzbeli ellátás például a gyermekgondozási díj.

Hasonló a helyzet, amikor a rokkantsági járadékban részesülő személy hozzátartozói nyugellátásra is jogosulttá válik, például a szülő halála esetén árvaellátást igényelhet, és a kettő közül kedvezőbb összegű ellátást választva a rokkantsági járadék helyett a hozzátartozói nyugellátást kéri.

A két ellátás együtt azért nem folyósítható, mert ahogy a bevezető részben láttuk, a rokkantsági járadék megállapításának akadálya a nyugellátás megállapítása, nyugellátás alatt pedig mind a saját jogú (öregségi), mind a hozzátartozói nyugellátás értendő.

Fontos tudnivaló

Bizonyára sok embernek okoz problémát, hogy a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások nagyon hasonló elnevezésűek, néhány szó variációjából állnak szinte azonos elnevezéssel, de lényegesen eltérő tartalommal.

Ha csak a rehabilitációs, rokkantsági, ellátás és járadék szavakat nézzük: rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás (mint megváltozott munkaképességű személyek ellátásai) és rokkantsági járadék (mint nyugdíjszerű ellátás), valamint rehabilitációs járadék (mint saját jogú nyugellátás) jöhet szóba lényegesen eltérő jogosultsági feltételekkel.

Mindig gondosan járjunk el abban a kérdésben, hogy az adott helyzethez milyen ellátás kapcsolható, mert a tévedés komoly következményekkel járhat.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.

2024. február 23.

4,5 százalékos a munkanélküliség

2024 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).