Nem kérnek a módosított bérrendszerből a pedagógusok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra is kössék a pedagógusbéreket a minimálbérhez, ne változtassanak az erről szóló jogszabályon – egyebek mellett ezt kéri a kormányfőhöz, a szaktárca illetékeseihez, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőihez címzett nyílt levelében a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke és tizenhárom rangos gimnázium vezetője.


A nyílt levélben azt kérik, hogy a parlament vonja vissza a költségvetési törvény tervezetéből a pedagógusok bérezésére vonatkozó hátrányosan elemeket. Az Országgyűlés ne csorbítsa a pedagógusok szerzett jogait az értékálló bérezésre – kérik, továbbá azt, hogy a jövőben minden, a közoktatást érintő változtatási elképzelésről folytassák le előzetesen, kellő időt biztosítva a törvényileg is kötelező egyeztetéseket az érintett kamarával, a szakmai szervezetekkel és a szakszervezetekkel.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy kéréseink nemzeti érdeket fejeznek ki, s nemcsak a pedagógusok, hanem a teljes magyar társadalom támogatását bírják” – fogalmaztak.

Kifejtették: a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklus oktatásügyet érintő átfogó reformjai között a szakma társadalmi megbecsültségét elismerő intézkedés volt az új pedagógus-bértábla minimálbérhez kötése. Álláspontjuk szerint az alig több mint egy éve megalkotott jogszabály már középtávon javította volna a pedagógusok helyzetét. Az új kormányzati periódus kezdetén nem hangzott el olyan tájékoztatás, hogy a kabinet e jogszabálynak a pedagógusok számára kedvezőtlen módosítására készülne – jelezték. Kifogásolják azt is, hogy a törvényi egyeztetési kötelezettség ellenére nem keresték meg a Nemzeti Pedagóguskart a költségvetési törvény tervezett módosításával kapcsolatban a beterjesztés előtt.

Ptk. Mesterhármas – Családjog

Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás
Szülői felügyeleti jog szabályozása, gyakorlásának elvei; gyermek elhelyezése harmadik személynél; kapcsolattartás szabályozása
Házassági vagyonjogi rendszer

Időpont: 2015. március 24.

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara

Részletek és jelentkezés >>

A törvényjavaslat elfogadása beláthatatlan következményekkel járna egy olyan helyzetben, amikor egyre jelentősebb társadalmi feladatok hárulnak erre a 160 ezres rétegre – írták.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).