Kinek jár vasárnapi pótlék?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kiskereskedelmi vasárnapi nyitva tartás kapcsán újra napirendre került a vasárnapi pótlék kérdése. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy a hatályos szabályozás alapján kinek és mikor jár a vasárnapi pótlék.


A vasárnapi pótlék az egyik kötelező bérpótlék, amelyet a Munka Törvénykönyve előír. Azonban a jogosultsági feltételek annál bonyolultabbak, hogy egyszerűen minden munkavállalónak járna, aki vasárnap dolgozik. A törvény szerint vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre az alábbi esetekben kerülhet sor:

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (pl. cukrászda, vagy egy vagyonőr),

b) az idényjellegű,

c) a megszakítás nélküli,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben,

f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g) társadalmi közszükségletet kielégítő munkavégzés esetén (pl. közműszolgáltatók), vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén (pl. a magyar munkáltató informatikai háttértámogatást nyújt olyan arab országokban működő cégeknek, amelyek vasárnap is működnek),

h) külföldön történő munkavégzés során, valamint

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

A fentiek közül azonban csak három esetben kötelező a vasárnapi pótlék fizetése. Éspedig akkor, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag

– több műszakos tevékenység keretében,

– készenléti jellegű munkakörben, vagy

–a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónáltörténő foglalkoztatás alapján kerül sor.

Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. megszakítás nélküli tevékenység, vagy rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor. Például, ha a munkáltató a kereskedelmi ágazatba sorolható, de egyben rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül, akkor nem kell vasárnapi pótlékot fizetnie, hiszen nem valósul meg, hogy kizárólag a kereskedelmi ágazatba tartozása miatt kerül sor a vasárnapi munkavégzésre.

A jogosultak körének fentiek szerinti meghatározása azzal indokolható, hogy e három ok esetén a szerződés megkötésekor nem feltétlenül látható előre, hogy a munkavégzésre vasárnap is sor kerülhet. Például, a készenléti jellegű munkakör önmagában még nem borítékolja, hogy a munkavállalót rendes munkaidőben vasárnap is igénybe fogják venni. Ezzel szemben, ha a munkavállaló olyan munkáltatóval szerződik, amely a szolgáltatása, tevékenysége jellegéből eredően vasárnap is rendszeresen, üzemszerűen működik, ott már a munkaszerződés aláírásakor lehet számítani erre. A munkavállaló a szerződés elfogadásával így mintegy tudomásul veszi, hogy a vasárnapi munkavégzés a „csomag része”. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vasárnap is dolgozó munkavállaló kevesebb pihenőnapra lenne jogosult. Csupán arról van szó, hogy az nem feltétlenül esik majd vasárnapra.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

A vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is megilleti a munkavállalót, két esetben. Az első, ha az előbbi szabály alapján munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén is kap vasárnapi pótlékot (azaz a rendes munkaidő a felsorolt három jogcím valamelyikén lenne előírható). A második eset, amikor a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre vasárnap nem is osztható be, azaz a fent felsorolt egyik feltételnek sem felel meg. Mindkét esetben a vasárnapi pótlék a munkavállalónak a rendkívüli munkavégzésre járó pótléka mellett jár.

A vasárnapi pótlék mértéke az adott időszakra járó alapbér 50%-a. Ennél magasabb, 100%-os pótlék járt a kiskereskedelemben azokon a vasárnapokon, amikor a munkáltató a zárva tartást elrendelő szabályok mellett is kinyithatott. Az emelt összegű vasárnapi pótlékra vonatkozó rendelkezések azonban 2016. április 16-ával hatályon kívül kerültek.

A vasárnapi pótlékra jogosultak körének, a pótlék mértékének meghatározása persze vitatható, mint ahogy az is, egyáltalán mely esetekben engedi meg a törvény munkaidő beosztását vasárnapra. Fontos ugyanakkor, hogy a vasárnapi pótlékra vonatkozó törvényi szabályok kollektív szerződésben eltérést engednek. Így nincs akadálya, hogy a munkáltató – de akár egy egész ágazat – és a szakszervezet a jogalkotás változásaitól függetlenül, kollektív szerződésben, saját megállapodásuk alapján rendezzék a kérdést. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

12,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.