Kiugróan bérközpontú a magyar munkaerőpiac


Egyre többen fontolgatják új munkahely keresését, így újabb jelentős mozgás indulhat be a munkaerőpiacokon – mutat rá a Randstad Workmonitor 2021-es második felmérése.

A több mint 27,000 dolgozó megkérdezésével 34 piacon, köztük Magyarországon végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy globálisan és itthon is egyre többen fontolgatják új munkahely keresését. Igaz, míg a nemzetközi adatok arra utalnak, hogy e mögött sok esetben a pandémia hatására átértékelt professzionális és személyes célok és a felülvizsgált munkaerőpiaci pozíció állhat, addig nálunk továbbra is – globális összehasonlításban is kiugróan magas léptékben – a bérezés és a juttatások vezetnek a karrierdöntések során.

Új elvárások

Nem kérdés, hogy a világméretű járvány váratlan dinamikák sokaságát idézte elő. Az elmúlt két évben a tömeges elbocsátásokat követő rohamos toborzások hatására sok munkaerőpiacon tapasztalhatták meg az emberek, milyen a gazdaság száguldó hullámvasútján ülni. Ugyanakkor a COVID-19 kihívásai mindenhol felszínre hozták a dolgozók alkalmazkodóképességét is, hiszen minden nehézség és sorsfordító kihívás ellenére beleálltak a küzdelembe, és mindvégig állták a sarat.

A hazai munkavállalókra is hatással voltak a pandémia, a home office és a bizonytalanság hosszú hónapjai. A alkalmazásban álló magyarok 44%-a számolt be arról, hogy stresszesebbé váltak a mindennapjai a pandémia óta, és ez változtatásra sarkallja.

70% nyilatkozott úgy, hogy világosabbá váltak személyes céljai, kicsivel több mint kétharmad számára pedig a szakmai céljai is jobban körvonalazódtak az elmúlt időszakban. Bár ezek az értékek rendre a COVID-19 járvány hatásairól árulkodnak, sok esetben elmaradnak a nemzetközi adatoktól, ahol a szakemberek szerint még inkább kirajzolódik a dolgozók „nagy felismerése”, személyes pozíciójuk és munkaerőpiaci helyzetük küszöbön álló tömeges átértékelése. A munkavállalók tudatosabbak többek között a rugalmasabb munkavégzés, a jobb fizetés és a versenyképességüket megőrző képzések tekintetében.

Magyarországon például a megkérdezett dolgozók 76%-a szeretne nagyobb rugalmasságot karrierjében a járvány tapasztalatainak hatására, ugyanakkor a globális átlagtól (67%) elmaradva, de így is több mint az alkalmazottak fele, 55% érzi magát felvértezve, hogy változásokat eszközöljön az életében az egészséges „work-life balance” érdekében. Üzleti vezetők szerint ezek a trendek mind egy új norma kialakulásához vezetnek a munkaerőpiacon, hiszen a változást kereső munkavállalók ösztönzőleg hatnak a környezetükre is. Nemzetközi szinten a megkérdezettek több mint fele, Magyarországon 42% nyilatkozott úgy, hogy kollégáik vagy barátaik hasonló döntései inspirálták abban, hogy változtassanak a karrierjükön. Itthon összességében a megkérdezettek alig több mint háromnegyede elégedett eddigi karrierdöntéseivel, ami nemcsak a nemzetközi átlag (84%) alatt van, de környező országokhoz képest is alacsony.

A magyarok világelsők a bérezési igény jelentőségét tekintve

Kiugróan magas – és úgy tűnik, ezen a járvány hosszú hónapjai sem változtattak – a bérezés és a juttatások szerepe a magyarok karrierdöntései során, és ez minden bizonnyal abban is szerepet játszik ahogyan eddigi karrierútjukat értékelik. Világelsőként, nálunk a megkérdezettek 84%-a nyilatkozott úgy, hogy a kompenzáció mértéke a legfontosabb szempont a tényezők között egy állásajánlat értékelésekor. Bár mindenhol ez a tényező vezet, sehol sem annyira kiugróan, mint nálunk, hiszen globális súlya mindössze 58%. Az a tény, hogy a közép-kelet-európai piacok válaszai húzzák fel a nemzetközi átlagot, utalhat a régiós bérek vásárlóerejének csökkenésére vagy akár európai összehasonlításban relatív alacsony színvonalára is. Bár egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a hazai dolgozók nemcsak a bérgaranciát és a munkahelyek biztonságát helyezték előtérbe, de több mint kétharmaduk kimondottan értékelte a munkaadója támogatását a nehéz helyzetben, a vállalatok számára jelzésértékű lehet, hogy ez a kedvező hangulat bérfejlesztés nélkül valószínűleg nem maradhat tartós.

Dinamikus mozgásban a munkaerőpiac

A felmérés globális adatai azt mutatják, hogy a válaszadók rekordmagas aránya, 36%-a váltott munkahelyet az elmúlt egy évben. Ez a legmagasabb adat, amióta a Randstad a Workmonitor kutatás keretében vizsgálja a mobilitási adatokat.

A globális trendhez hasonlóan itthon is a mobilitás további növekedésére számíthatunk a következő időszakban. A 2021 tavaszi mélypont után ismét emelkedett azok száma – 23%-ra –, akik az elmúlt fél évben váltottak munkaadót, igaz, a jelöltorientált piac csúcsán, 2019 legvégén 25% volt ez az érték Magyarországon.

A hazai dolgozók növekvő magabiztosságát jelzi, hogy mindössze 6% fél erősen munkahelye elvesztésétől: 2020-ban 11% volt ez az érték. Nagyobb arányban tartanak ettől a nők, különösen igaz ez közülük a 45 évnél idősebbekre (13%), de a legfiatalabb korosztályban is minden tizedik dolgozót az átlagnál jobban foglalkoztat a kérdés.

60%-on áll azok aránya, akik valami mást csinálnának, mint eddig, 12% pedig jelenlegi munkaadójával is elégedetlen. A világátlagnál tíz százalékponttal kevesebben, mindössze az alkalmazottak 28%-a elégedett olyannyira jelenlegi helyzetével, hogy nem váltana foglalkoztatót, 45% viszont kimondottan nyitott erre. Az alkalmazottak mintegy tizede el is kezdett nézelődni az ajánlatok között, 6% pedig aktív pályázónak mondható.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 20.

A kormány stratégiai megállapodást kötött az Autoliv autóipari vállalattal

A kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Autoliv autóipari vállalattal, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés ütemének fenntartásához és a magyar beszállítók szerepének erősítéséhez – jelentette be csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.