Komoly lemaradásban vagyunk a távmunkában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország le van maradva a részmunkaidős és távmunka tekintetében az EU-hoz képest, és komoly fejlődésre van szükség, hogy a 4,8 százalékos magyar arány megközelítse az uniós 18 százalékos átlagot – derül ki a K&H jövőkutatásából, amely szerint a növekedés borítékolható.

A mostani trendek alapján átértékelődik a munkához való viszonyunk, a projektalapú munkák ugyanis átvehetik az uralmat – legalábbis a K&H jövőkutatás szerint ez egy reális forgatóköny a 2030-ig terjedő időszakra.

Kire lesz szükség?

“Az automatizálás és a robotizáció egy évtized alatt jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot és az igényeket. Óriási kereslet lesz az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó munkaerő iránt” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, idézve a kutatásban résztvevő szakértőket. Hozzátéve: “Másik kulcsfontosságú trend lehet, hogy sokkal lazábban fogunk kötődni a munkaadókhoz – megszűnhet az úgynevezett nyugdíjas állás fogalma. A személyes munkavégzés csökken és a fizetés a teljesítménytől függ majd, így természetes lesz majd, hogy a szakemberek projekt alapon kötődjenek akár több céghez is egyszerre.”

Feljöhet Magyarország

Ez az átalakulás lendületet adhat Magyarországon a részmunkaidős és távmunkának, amely ugyan lökést kapott a járvány alatt, de még nemzetközi szinten lemaradásban van. Magyarországon ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatottak arány 4,8 százalékos volt 2020-ban, szemben a 18 százalék feletti uniós átlaggal. Nem beszélve a hollandiai 50 százalék feletti értékről vagy a belgiumi vagy ausztriai 24,4 és 27,2 százalékos arányról.

A K&H jövőkutatás szerint a lexikális tudás egyre inkább háttérbe szorul, helyét pedig a problémamegoldáson, a megértésen, partnerségen alapuló tudás veszi át. Utóbbiakat pedig élményalapú, digitális oktatással lehet elsajátítani. Ráadásul az élethosszig tartó tanulást elősegíti, hogy az interneten bárki, bármilyen idősen könnyen, sok esetben ingyenesen hozzárférhet a szükséges “tananyaghoz”. Az újonnan megszerzett tudással pedig a munkahelyváltás is egyszerűbbé válhat, így rugalmasabb lehet a munkaerőpiac is.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

NMHH: a legtöbb pénzt az internetre költik, de a tévé előtt töltik a legtöbb időt az emberek

Háztartásonként több mint 18 ezer forintot költenek médiára havonta a magyarok – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a háztartások médiafogyasztását és költését vizsgáló kutatásának eredményét ismertetve kedden az MTI-vel. Jelezték: a felmérés szerint az emberek átlagosan napi csaknem 300 percet tévéznek és több mint 200 percet interneteznek.