Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

Kósa Lajos az Országos Szövetkezeti Tanács zárt, tisztújító ülése utáni nyilatkozatában kiemelte, hogy Magyarországon egyre erősödik a szövetkezeti mozgalom, ugyanakkor még sok a félreértés körülötte.

Sokan azt gondolják, hogy ez valamiféle szövetségi, egyesületi forma, pedig a szövetkezet egy gazdasági társaság, amely nem tőke-, hanem részvételi érdekeltségű, tehát nem aszerint oszlanak meg a szavazatok, hogy kinek mekkora a tőkeereje, hanem minden tagnak egy szavazati lehetősége van – magyarázta az elnök.

Az országos tanácsnak jelenleg kilenc tagszervezete van és több mint félmillió tagja, a szervezetek elég aktívak, komoly gazdasági teljesítményt nyújtanak és szeretnének terjeszkedni.

Kósa Lajos elmondta azt is, hogy a pénteki ülésen beszámolót tartottak az előző évi tevékenységükről, valamint az általuk kezdeményezett törvénymódosításokról, úgy mint a kismamaszövetkezetek létrehozása, a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége és a csődtörvény módosítása, amely jelenleg is folyamatban van.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.