Kötelezhetők a dolgozók a Covid-oltásra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felkavarta az állóvizet az a kormányrendelet, melynek értelmében a munkavállalók Covid oltásáról való döntés a munkáltatók kezébe kerül. A koronavírus védőoltáshoz kapcsolódóan az adatkezelési szabályok is változtak.

A koronavírus oltáshoz kapcsolódó munkáltatói kötelezettségről szóló első bejelentés szűkszavúra sikerült, de pénteken meg is jelent a kormányrendelet (598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet), amelyből megtudhattuk a részleteket.

Munkáltatói jogosultságok módosultak a koronavírus oltás kapcsán

A munkáltató kezébe az alábbi jogosultságokat adja a rendelkezés a covid védőoltás folytán:

  • a munkáltatók előírhatják a védőoltás felvételét a munkavégzés feltételeként, ha ezt szükségesnek látják a dolgozók biztonsága érdekében;
  • egészségügyi okok alapján lehetőség van mentesülni a munkáltatói utasítás betartása alól;
  • a munkáltatónak kell meghatároznia, hogy mennyi időn belül kell az oltást felvenni, de ez nem lehet kevesebb, mint 45 nap (az első oltás beadásáig);
  • a munkáltatói felhívásban meg kell határozni a védőoltás elmulasztásának lehetséges jogkövetkezményeit;
  • azok számára, akik nem veszik fel az koronavírus elleni védőoltást a munkáltatói felhívás ellenére, fizetés nélküli szabadság rendelhető el, amelynek végén – feltéve, hogy az oltás beadására vagy igazolást bemutatására nem került sor – a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntethető.

A rendelet megjelenése óta eltelt rövid idő alatt is sokan sokféleképpen értékelték a fenti rendelkezéseket. Ha a szabályokat alaposabban megnézzük, a legszembetűnőbb az, hogy a munkáltatók nem csak jogot kaptak, hanem hatalmas felelősséget is. Ez nem fog az egyszerű munkáltatói döntések közé tartozni, hiszen azokból a munkavállalókból, akik eddig nem oltatták be magukat, valószínűleg ellenállást fog kiváltani, ha ezt kötelezővé teszik számukra.

Azoknak a munkáltatóknak, akik élni akarnak a lehetőséggel, hogy a munkavállalókat a koronavírus elleni védőoltás felvételére kötelezzék, alaposan mérlegelniük szükséges a körülményeket. Ugyanis a jogszabály alapján csak akkor van lehetőség a munkavállaló felhívására, ha ez szükséges a munkavállaló biztonsága érdekében.

Felmerül a kérdés, hol húzódik meg az a bizonyos határ, amin túl már nem beszélhetünk a munkavállaló biztonsága érdekében hozott döntésről!

Nagyon is érzékelhető ez a dilemma akkor, ha a munkavállaló távmunkában dolgozik vagy nem dolgozik távmunkában, viszont van arra lehetőség, hogy a feladatait ilyen módon lássa el. Mindezek fényében javasolt munkajogásszal egyeztetniük a munkáltatóknak, ha ilyen lépést terveznek, mert számos buktatója lehet egy elhamarkodott döntésnek. Ha pedig a tervezett szankciós lehetőségekkel is élni kell, akkor nem árt tisztában lenni a fizetés nélküli szabadság esetén irányadó munkajogi és járulékfizetési szabályokkal sem.

A munkáltatók kezelhetik a dolgozók Covid oltáshoz kapcsolódó adatait

Rendkívüli körültekintésre vall a jogalkotó részéről, hogy gondoskodott az adatvédelmi felhatalmazásról is, a védőoltás felvételre vonatkozó munkajogi rendelkezések mellett. A rendelet értelmében a munkáltató kezelheti a védőoltás felvételére, valamint a mentességekre vonatkozó adatokat is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezzel nem fog automatikusan módosulni a munkáltató által használt adatkezelési tájékoztató, tehát az adatkezelés kapcsán a munkavállalókat külön is tájékoztatni szükséges.

A bejegyzés szerzője dr. Vakulya Csaba, az RSM Hungary jogi szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.

2022. december 1.

Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon

Hozzáadott értéket teremt és üzleti szempontból is előremutató, ha egy vállalat stratégiai szintre emeli a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók integrációját a szervezetbe – ez volt az egyik tanulsága a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A megváltozott munkaképességű munkavállalók hatékony foglalkoztatása című konferenciájának. A kormányzat, a szakma és nagyvállalatok részvételével tartott eseményen az is kiderült, hogy a gazdasági szereplők nyitottságnak és a kormányzati ösztönzőknek köszönhetően 2010-hez képest 140%-kal több MMK munkavállaló talál munkát, miközben még akár 64-65 ezer ilyen típusú munkahely lehet a cégeknél.