Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Összesen 17 295, azaz naponta közel 50 munkahelyi baleset történt tavaly, ebből 80 volt halálos kimenetelű – számol be a Magyar Nemzet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján.A hivatal 2011. évi összesítése szerint ötéves átlagban tavaly volt a legalacsonyabb a munkahelyi balesetek száma. A legtöbb, 3256 munkabaleset a fővárosban történt 2011-ben.
A balesetek elszenvedői a legtöbb esetben férfiak voltak, az összes esetből 11 182-en sérültek meg, a 80 halálos kimenetelű esetből 76-ban férfi volt az áldozat. Korcsoportok szerint a legtöbb, összesen 4680 baleset a 35-44 év közötti dolgozókkal történt.A munkahelyi balesetek következtében több mint 3 ezer munkavállaló vált 1-3 hónap közötti időre keresőképtelenné, több mint hatszázan 3-6 hónapig, 141-en pedig több mint fél évig nem tudtak munkába állni – írta a lap.
Az ágazatok közül a legveszélyesebb a gépipar, ezt követi a feldolgozóipar és az építőipar, de sok baleset történt a kereskedelem, a szállítás, a raktározás és a távközlés területén is. A halállal végződő esetek közül a legtöbb, 18 az építőiparban, 14 a feldolgozóiparban, és 11 a szállítás-raktározás területén történt.
Az összesítés szerint a munkavédelmi felügyelők tavaly 1,6 millió forint szabálysértési, 156 ezer forint helyszíni, 3,9 millió forint eljárási és 34,2 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki.
(forrás: MTI, Magyar Nemzet)
Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.
A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
