KSH: 497 200 forintos bruttó átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztusban 497 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá – jegyezte meg a jelentés. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 330 600 forintot ért el, 16,6 százalékkal nőtt. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 472 200 forintra becsülhető, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6 százalékos növekedését figyelembe véve. A bruttó kereset mediánértéke 402 200 forintot ért el, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, azaz reálértéke változatlan maradt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 200 forint volt, 17,5 százalékkal felülmúlta a tavaly augusztusit.

A vállalkozásoknál 16,2 százalékkal 507 400 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, a költségvetési szférában 15,1 százalékkal 501 700 forintra. Január-augusztusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 400 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki.

A jelentős mértékű növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése, az úgynevezett fegyverpénz, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák – tette hozzá a KSH. A rendszeres bruttó átlagkereset 459 100 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 462 400, a költségvetésben 441 500, a nonprofit szektorban 488 600 forintot ért el, ami 13,4, 14,9, illetve 30,5 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

A reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedésével számolva. A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forint volt január-augusztusban, ez 14,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 273 500 forintot tett ki, 16,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.