Külföldiek magyarországi foglalkoztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Ács Vera Judit Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve a különböző tartózkodási lehetőségeket és munkavégzési formákat dolgozza fel, ebből közlünk részletet.


2.4. Munkaerőigény-bejelentés

A foglalkoztató által bejelentett munkaerőigény nem más, mint a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felme­rült igény, amelyben a munkavégzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hiva­tal munkaügyi kirendeltségéhez (a továbbiakban: kirendeltség) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központ­jánál (továbbiakban: munkaügyi központ) jelentett be. A kérel­met formanyomtatványon kell benyújtani, akár elektronikusan is, amely letölthető a www.munka.hu oldalról vagy beszerezhe­tő a kirendeltségeken.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015

A csomag tartalma:

– Atipikus munkajogviszonyok

– Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban

– Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinte­ni, amelyet a foglalkoztató

– a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,

– a kérelem benyújtását megelőzően, de 60 napnál nem régeb­ben nyújtott be, vagy

– 60 napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem be­nyújtását megelőző 60 napnál nem régebben meghosszabbí­totta.A munkaerőigényt annál a kirendeltségnél kell bejelenteni, amelynek területén a munkaerő foglalkoztatása történik. Ettől eltér az a helyzet, amikor a munka természetéből adódóan a munkavégzés több kirendeltség területére terjedhet ki, ilyenkor a munkaerőigényt a munkavégzés megkezdése szerinti kirendelt­ségnél kell bejelenteni. Ha a munkaerő foglalkoztatása a foglal­koztató több – különböző kirendeltség területén lévő – telephe­lyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti kirendeltségnél kell bejelenteni. Amennyiben a munkaerőigény-bejelentéshez Hoá. foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik, úgy a munkaerőigény a munkavállalási engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az előbb említett helyeken is benyújtható.

Ha a Hoá.-t több különböző megyében kívánja a foglalkozta­tó foglalkoztatni, annak a feltételnek, hogy a foglalkoztatónak van-e érvényes munkaerőigénye, valamint, hogy nincs kiközve­títhető munkaerő a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, illet­ve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. Amennyiben a munkavégzéssel érintett többi me­gye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő ki­közvetíthető munkaerő, akkor e megye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi megye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre. Ha a foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási enge­dély iránti kérelmet, és a kérelem elbírálására illetékes munka­ügyi központ illetékességi területén, illetve a többi megye vala­melyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak rész­ben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a foglal­koztatás – a munkaügyi központ felhívására a foglalkoztató ál­tal megnevezett személyek tekintetében – a rendelkezésre nem álló kiközvetíthető munkaerő tekintetében engedélyezhető.

Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több me­gye területére terjedhet ki, az érvényes munkaerőigénynek és a ki nem közvetíthető munkaerőnek a munkavégzés megkezdésé­nek helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.

A munkaerő-bejelentés tehát vagy a munkaügyi központhoz történik egy időben a munkavállalási engedély iránti kérelem­mel, vagy elválik az engedélyre vonatkozó kérelemtől, s a mun­kaerőigény bejelentése a kirendeltségen, míg a kérelem benyúj­tása a munkaügyi központban történik.

A munkaerőigény bejelentőlapnak-, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pél­dául munkakör, alapbér, munkavégzés helye stb.). A munkaerő­igényben a foglalkoztató meghatározza a betöltendő munkakört. A munkakör megjelölésének különösen fontos jelentősége van a jogviszony minősítése szempontjából. A munkaügyi ellenőrzé­sek során az olyan eseteket, amikor a munkáltatónál az ún. kettős jogviszonyban történő foglalkoztatás esete valósul meg, tehát a munkáltató részben munkaviszony, részben megbízási szerződés keretében ugyanannak a feladatnak az ellátására foglalkoztatja a munkát végző személyt, ami a munkaviszonya szerinti munka­körébe tartozik, leplezett szerződésnek tekinti a munkaügyi ható­ság, mivel a felek akarata ténylegesen a munkaviszonyban törté­nő foglalkoztatásra irányult. A munkakörben a munkáltató azok­nak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelöli meg, amelyeknek az ellátására, elvégzésére a munkáltató munkaválla­lóját kötelezheti. A munkáltató a munkaerő-igénylésben megálla­pítja továbbá azokat a képesítési és egyéb körülményeket, amit a munkakör betöltésénél a leendő munkavállalótól elvár. A foglalkoztató – függetlenül attól, hogy milyen állampolgár­ságú személyt kíván foglalkoztatni – köteles bejelenteni az olyan be nem töltött álláshelyet, amelyben a foglalkoztatásra munkaviszonyban38kerül sor.39

A foglalkoztató nyilatkozik arról, hogy a munkaerőigény által tartalmazott álláshely hirdethető-e.Ha az álláshely hirdethető, a kirendeltség az azzal kapcsolatos valamennyi adatot (például a foglalkoztató neve, címe, telefonszáma, az álláshelyről tájékoztatást nyújtó személy neve, az ellátandó munkakör, tevékenység megjelölése, várható kereset, alkalmazá­si feltételek) nyilvánosságrahozhatja. Ha a foglalkoztató nyilat­kozata alapján az álláshely hirdethető, az az Európai Foglalkoz­tatási Szolgálat hálózatán megjelenik, és arra EGT-állampolgár is kiközvetíthető. Ha az álláshely nem hirdethető, és arra a fog­lalkoztató közvetítést sem kér, az álláshely adatai nem hozhatók nyilvánosságra. Ha a foglalkoztató a munkaerőigény által tartal­mazott nem hirdethető álláshelyre közvetítést kér, az álláshellyel kapcsolatos munkakör megnevezése, az ahhoz szükséges szak­képzettség, a várható kereset hozható nyilvánosságra. Az előző­ekben foglaltakon kívül egyéb adatok a kirendeltség által kivá­lasztott a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.

A munkaügyi központ a munkaerőigényben közölt adatok alapján megvizsgálja, hogy a megfelelő képzettséggel rendelke­ző munkaerő rendelkezésre áll-e. Ha a vizsgálat eredménye ne­gatív és a jogszabályi egyéb feltételek fennállnak, a munkaügyi központ az engedélyt kiadja. Ha a munkaügyi központ tud munkaerőt közvetíteni, de alkalmazásától a munkáltató elzárkó­zik, engedély nem adható ki.

38 Munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, köz­szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jel­legű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, fegyveres és rendvédelmi szervek hi­vatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya [A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontja].

39 Lásd a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet.

A szöveg forrása Dr. Ács Vera Judit: Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve.
 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.