Különleges nyugdíjszerű ellátás: a baleseti járadék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjszerű ellátásokat bemutató sorozat különleges része a baleseti járadékot ismertető írás. A különlegességet az adja, hogy a baleseti járadék az egészségbiztosítás pénzbeli baleseti ellátása, azaz kifejezetten egészségbiztosítási ellátás, ám a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni.


A baleseti járadék a társadalombiztosítás kedvezményes baleseti ellátórendszerének egyik ellátása, mely üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén, középsúlyos, tartós egészségkárosodás miatt állapítható meg.

A nyugdíjterülettel való kapcsolatát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (4)-(5) bekezdése adja, amely szerint a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni és a kérelem elbírálására és az ellátás folyósítására a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Baleseti járadékra való jogosultság

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal orvosszakértői állapítják meg.

Ha a társadalombiztosítás ellátásai körében próbálunk a baleseti járadék által kezelt kockázati eseményre, középsúlyos mértékű egészségromlásra nyújtott pénzbeli juttatást találni, nem fogunk sikerrel járni.

Míg a baleseti járadék már tizenhárom százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodásnál pénzbeli ellátással segíti az üzemi baleseti sérült, foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy helyzetét, az általános ellátórendszerben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai képezik az első ellátócsomagot azok számára, akiknek egészségi állapota hatvan százalékos vagy kisebb mértékű.

A baleseti járadék fokozatai

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  • az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
  • a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  • a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  • a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

Összegszerűség

A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendlelkezéseket kell alkalmazni.

A járadékra való jogosultság időtartama

A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához.

Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.

Korábban az 1. fokozatú baleseti járadékot megszokási járadéknak is nevezték, utalva arra, hogy a megváltozott egészségi állapothoz való hozzászokás, annak elfogadása némi időt igényel.

Ez az időszak két év.

A baleseti járadék 1. fokozata alapján a járadék ugyanis csak két évig folyósítható akkor is, ha az egészségkárosodás ezt követő időn át is fennáll.

Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható amíg az egészségkárosodás fennáll.

Keresőtevékenység folytatása

A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körű lehet.

Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.

Állapotváltozás

A baleseti fokozat változásakor (javulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján

Személyi jövedelemadó
Társadalombiztosítás
Járulékfizetés
Munkaügy

Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor

Időpont: 2014. november 20.

A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal általi orvosszakértői vizsgálat eredménye.

Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.

Újabb üzemi baleset

Mivel a baleseti járadék folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, megtörténhet, hogy a baleseti járadékban részesülő személy újabb üzemi balesetet szenved, melynek szintén van tartós egészségromlást okozó következménye.

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményeit együttesen kell figyelembe venni.

Feléledés

A baleseti járadékra való jogosultság megszűnik,

  • ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled,
  • az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

Igényérvényesítési határidő

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

Egyéb hasznos tudnivaló

Mivel a baleseti járadék nem nyugellátás, a járadékban részesülő személy természetesen nem jogosult a nyugdíjasokat megillető utazási igazolványra.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

Valóban szigorodnak a 3. országbeliek jogellenes foglalkoztatását sújtó szankciók?

Módosul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. Rendelet (Magyar Közlöny 2024. évi 16. szám), aminek az egyik deklarált célja a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciók szigorítása. Ennek fényében nézzük meg, hogy ha jelenleg valaki a megfelelő engedély nélkül végzi a munkáját 3. országbeliként, akkor az őt foglalkoztató magyar cég milyen pénzbírságra számíthat.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.