Kúria: megelőzheti a bejelentés a jogosultságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben írt feltételeknek a jogosultság kezdő napjától, nem pedig az igénybejelentés időpontjában kell fennállniuk – állapította meg a munkaügyi bíróság, az ítéletet a Kúria is helybenhagyta.


A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. május 17-én kelt határozatát – amellyel a felperes korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló kérelmét elutasította – helybenhagyta – olvasható a Kúria honlapján.

A munkaügyi bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú szervet új eljárásra, az ellátás 2012. április 21. napjától való megállapításra kötelezte, mert a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khetv.) 7. § (1)-(2) bekezdéseiben írt feltételeknek a jogosultság kezdő napjától, nem pedig az igénybejelentés időpontjában kell fennállniuk.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjának megsértését állította. A Kúria kimondta, hogy a Khetv. 7. § (1) bekezdésének utolsó fordulata – helyes értelmezés szerint – önálló feltételt fogalmaz meg, e rendelkezés az f) ponttal együttesen, de önállóan sem értelmezhető akként, hogy az f) pont személyi hatálya alá tartozó igénylő jogosultságát, a feltételek fennállását csupán egyetlen napra (a biztosítással járó foglalkoztatási jogviszony 2012. év valamely napjára eső megszűnését követő napra) vonatkoztatva lehetne és kellene vizsgálni. A Khetv. alkalmazásában biztosítással járó jogviszonynak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, korhatár előtti ellátás kezdő napjának pedig az a nap minősül, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják. A felperes az igénybejelentés benyújtásakor egyéni vállalkozói jogviszonyban állt, ami a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítási jogviszonynak minősült.

Ez a tény – a Khetv. 7. § (1) bekezdés utolsó fordulatában írt feltétel hiányában – az ellátás eredetileg kért kezdő időponttól (2012. március 11.) való megállapítását valóban kizárta, a jogosultsági feltételek azonban – az egyéni vállalkozói jogviszony 2012. április 20-án történt megszüntetése okán – már 2012. május 17-én, az elsőfokú társadalombiztosítási határozat meghozatalakor fennálltak, a felperes pedig 2012. április 24-én az igénybejelentését is módosította akként, hogy az ellátás megállapítását 2012. április 20-tól kéri.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Ebből következően az első- és a másodfokú határozat meghozatalakor sem volt törvényi akadálya a korhatár előtti ellátásra való jogosultsága megállapításának. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Khetv. és a végrehajtására kiadott, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet sem tartalmaz az igénybejelentésre, igényérvényesítésre, vagy az ellátás megállapítására vonatkozóan olyan rendelkezést, amelynek alapján a korhatár előtti ellátást a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozó személynek kizárólag az alperes által megjelölt egyetlen naptól (2012. év azon napját követő nap, amikor a biztosítással járó foglalkoztatási jogviszony – a 2012. január 1-jét megelőzően közölt jognyilatkozat, vagy megkötött megállapodás alapján – megszűnt) kezdődően lehetne igénybe venni.

A felperes biztosítással járó foglalkoztatási jogviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában írtaknak megfelelően szűnt meg, a korhatár előtti ellátás általa megjelölt kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt – szintén nem vitatottan – nem töltötte be, eddig az időpontig az egyéni vállalkozói jogviszony alapján fennállt biztosítási jogviszonyát is megszüntette; mindezek alapján az igény elutasításának nem volt helye, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.