Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.
A 2012-től hatályos Munka Törvénykönyve nagy hangsúlyt helyezett a kollektív szerződésekre. A törvény számos rendelkezésétől akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára megengedett az eltérés kollektív szerződésben. Így – ha ebben a szakszervezet és a munkáltató meg tud egyezni –, a helyi, ágazati igényekhez igazíthatók a munkafeltételek. Ezek a szabályok mintegy 10 éve változatlanok.
Mégis, a statisztikák szerint a munkavállalóknak csak töredéke, mintegy 20%-a dolgozik olyan munkahelyen, ahol van kollektív szerződés. Úgy tűnik tehát, hogy a legtöbb munkáltatónál nem élnek a lehetőséggel, hogy a munkafeltételeket – akár a törvénytől eltérve – kollektív megállapodásban rendezzék.
A most induló kutatás célja annak feltárása, mi okozza a viszonylag alacsony érdeklődést a kollektív szerződések iránt. Egyben meg kívánja ismerni azoknak a véleményét a szabályozás megfelelőségéről, akik akár munkáltatói, akár szakszervezeti oldalról részt vettek már kollektív szerződés megkötésében.
A kutatást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszéke végzi, a Friedrich Ebert Stiftung (Budapest) támogatásával.
Kérjük, a kérdőív kitöltésével mondja el Ön is véleményét, hogy egyetért-e fennálló szabályokkal, illetve bizonyos javasolt módosításokkal!
A kérdőív anonim, kitöltése 5-10 percet vesz igénybe.
A kérdőív 2023. január 31-ig itt érhető el.
A kutatás 2023. májusban zárul, az eredményekről az ado.hu oldalon is beszámolunk Olvasóinknak.
Köszönjük segítségét!
A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
