Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrehozását keddi plenáris ülésén az Európai Parlament.
Az ELA feladata főként az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatban, közvetítsen a több országot érintő jogvitákban, támogassa a tagállami hatóságok közötti együttműködést, a fellépést a szociális és munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen, segítse az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást.
A hatóság támogatni fogja a foglalkoztatási szolgálatok uniós hálózatának (EURES-hálózat) munkáját, illetve átveszi a nem bejelentett munkavégzés felszámolására irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységeit.
Feladatai kiterjednek emellett a munkaerő-mobilitásra és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokra, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára, a közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó egyedi jogszabályokra is.
Létrehozása nem teremt új hatásköröket EU-s szinten. A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is teljesen tagországi hatáskör marad.
„Európa több a piacnál és a kereskedelemnél. Az ELA segíteni fogja a munkavállalók jogainak érvényesítését, hogy ne legyenek szociális dömping áldozatai” – írta Jeroen Lenaers néppárti jelentéstevő.
A szervezet éves költségvetése körülbelül 50 millió eurót fog kitenni. Személyzete nagyjából 140 főből áll majd, akik közül 60 szakértőt a tagállamok delegálnak.
Egyelőre nem dőlt el, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak melyik tagállamban lesz a székhelye.
A hatóság felállítását 2017-ben javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, akinek reményei szerint a szervezet még idén megkezdheti a működését, legkésőbb 2021-ben pedig teljeskörűen működőképes lesz.
Jelenleg mintegy 17 millió európai állampolgár él vagy dolgozik másik tagállamban, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt.
(MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
