Változnak a foglalkoztatással összefüggő adatkezelési szabályok

MKVKOK
Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2019. április 17.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Az Országgyűlés elfogadta és a köztársasági elnök 2019. április 10-én aláírta, így kihirdetésre vár a T/4479. számon jegyzett törvényjavaslat, amely az Európai Unió adatvédelmi reformjának a végrehajtásához szükséges jogszabály- módosításokat tartalmazza. A módosítások ugyan messze nem rendeznek minden nyitott kérdést, hiszen számos érintett ágazati jogszabály módosítására nem kerül sor ezzel, de a munka törvénykönyvét módosítani fogja a kihirdetésre váró jogszabály. A módosítások, amelyeken az adatvédelmi kodifikációs bizottság több, mint egy évig dolgozott, jelentős változást hoznak a foglalkoztatással összefüggő adatkezelések szabályokban.

A módosítási koncepció

A munkacsoport a törvény módosításával összefüggésben egyrészt arra törekedett, hogy egyértelmű adatkezelési szabályokat határozzon meg a munkáltatók, mint adatkezelők részére, másrészt pedig szigorúan célhoz kötötten lehetővé tegye számukra a rendelet által biztosított körben a személyes adatok különleges kategóriájának, illetve a bűnügyi személyes adatoknak a megfelelő garanciák között történő kezelését. Ezzel egyidejűleg a rendelet elsőbbsége alapján eltávolításra kerültek a törvényből azon rendelkezések, amelyek a GDPR által egyértelműen szabályozott területeket érintettek. Ide tartozik például az adatfeldolgozó részére történő adattovábbítás nevesítése, illetve a személyes adatok harmadik személyeknek történő általános továbbítására vonatkozó rendelkezések. Koncepcionális változást hajt végre továbbá a munkahelyi ellenőrzések vonatkozásában – tiltván fő szabályként a magáncélú eszközhasználatot. Két adatkezelési szempontból fontos területen marad a hatályos szabályozás, illetve gyakorlat: továbbra sem lehet okiratot fénymásolni (bár ez nem következne szükségszerűen a rendelet előírásaiból), valamint a munkavállaló részére továbbra is előzetes adatkezelési tájékoztatást szükséges adni. Végezetül az új jogszabály részletszabályokat határoz meg a biometrikus adatok, illetve a bűnügyi személyes adatok kezelésére is.

Biometrikus adat szigorú feltételek mellett, de kezelhető

A biometrikus adatok egyre szélesebb körben kerülnek felhasználásra. Mind általánosabbá válik ugyanis, hogy a számítástechnikai, illetve telekommunikációs eszközökhöz való hozzáféréssel összefüggésben az eszköz ujjlenyomatot vizsgál, azaz az érintett felhasználó biometrikus adatát kezeli. A biometrikus adatok munkaviszonnyal összefüggő kezelése azonban a módosítást követően is szigorú feltételekhez kötött lesz. A munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. Ezzel összefüggésben jelentős védett érdeknek minősül különösen a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelméhez, a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez, a nukleáris anyagok őrzéséhez, valamint a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez fűződő érdek. Habár a felsorolás hagy a jogértelmezés számára némi mozgásteret, a felügyeleti hatóság gyakorlata tükrében nem tanácsos ezen rendelkezéseket kiterjesztően alkalmazni. Nem felel meg például a szabályozásnak a biometrikus azonosítást alkalmazó munkahelyi beléptetőrendszer, amennyiben annak egyedüli célja a belépőkártya „egyszerűbb” belépési módra történő lecserélése. Egy kórházi laboratóriumba történő bejutással összefüggésben azonban már felmerülhet az egyedi azonosítás szükségessége.

A bűnügyi személyes adatok kezeléséről és a magáncélú eszközhasználat fő szabályként való tiltásáról itt olvashat részletesen.  

A cikk szerzője dr. Kéri Ádám ügyvéd, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, az adatvédelmi kodifikációs munkacsoport tagja.


Kapcsolódó cikkek:


A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége
2019. május 22.

A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége

Az aláírt munkaszerződésben a munkáltató nem csupán arra vállalkozik, hogy a munkavállalónak munkájáért cserébe fizet. Az, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint, legalább az ott meghatározott napi munkaidőben foglalkoztatja, a munkáltató számára nem csupán jog, de fajsúlyos kötelezettség is.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók
2019. május 21.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók

Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerőpiaci kutatásából.

A Munka Törvénykönyvét érintő GDPR változások
2019. május 21.

A GDPR-salátatörvény, azaz az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, 2019. április 26-i hatállyal több ponton is módosította a Munka Törvénykönyvét. Nézzük, melyek a legfontosabb változások.

Októbertől igényelhető a nyelvi diákhitel
2019. május 21.

A hitel az aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, valamint a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében.