Már nem vizsgálják a bérkompenzációt a munkaügyi ellenőrök?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a munkaügyi hatóság feltárja, hogy az általa vizsgált munkáltató nem hajtotta végre az elvárt béremelést, akkor erről határozatot hozhat, de munkaügyi bírságot nem szabhat ki. Április 7-től már nem kötelező vizsgálniuk az ellenőröknek, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációs kötelezettségét.


Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) szóvivője a munkaügyi ellenőrzési törvényre (Met) hivatkozva elmondta: ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató nem hajtotta végre a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést, akkor annak megállapításáról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. E megállapítással kapcsolatban – a legtöbb munkaügyi jogsértéstől eltérően – nincs helye a további foglalkoztatás megtiltásának, a szabálytalanság megszüntetésére való kötelezésnek, mint ahogyan a munkaügyi bírság alkalmazásának sem.

A szóvivő hangsúlyozta: a munkaügyi ellenőrzések során a jövőben nem kötelező vizsgálni, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációra vonatkozó előírásokat, ez április 7-ig volt kötelező, azóta azonban hatályát vesztette az ezt lehetővé tevő rendelkezés.

Az NMH-n belül működő Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóságnak nincs külön ellenőrzési terve a bérkompenzáció végrehajtásának ellenőrzésére, a felügyelőségek általános gyakorlata szerint történik a vizsgálat – közölte Gedeon András.

Az április 7-étől hatályos jogszabály-módosítás szerint, létszám szempontjából munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadónál figyelmen kívül kell hagyni bizonyos kölcsönzött munkavállalókat. Az iskolaszövetkezetnél figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló munkavállalót, aki olyan, az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezetnél dolgozik, amely saját munkavállalói tekintetében sem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek – mondta Gedeon András.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.