Már pályázható a minimálbér-emelési támogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő munkáltatók már benyújthatják kérelmüket a munkaügyi központokhoz minimálbér-emelési támogatásra; a távolléti díj számításának új szabályozása júniusban léphet életbe – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtótájékoztatóján.


Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: a kabinet és a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő érdekképviseletek között tavaly év végén létrejött megállapodás alapján 11, nehéz helyzetben lévő ágazatban igényelhetnek a cégek támogatást az idei első fél évre. A támogatás – amelyre 10 milliárd forint áll rendelkezésre – nagyjából 260 ezer embert érint ezekben az ágazatokban, közülük 100 ezren a kiskereskedelemben dolgoznak.

Az államtitkár kiemelte, hogy a munkaügyi központok már várják a kérelmeket, amelyeket május 31-ig lehet beadni.

A kabinet az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruházati és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben vállalja át 2013 első félévében a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is – mondta a politikus.

Czomba Sándor ismertette, hogy a munka.hu-n lehet részleteket találni a kiírásról, és a benyújtott kérelmekről legkésőbb 21 napon belül döntés születik. A kérelem maga egy A4-es oldal, de vannak kötelező mellékletek, amelyeket online kell benyújtani.

Czomba Sándor elmondta azt is, hogy a támogatás de minimis támogatást jelent, és augusztus 31-ig kell elszámolni az összeggel.

Távolléti díj: júniustól módosulhat a szabályozás

Kardkovács Kolos, az NGM foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkára kiemelte: a távolléti díj számításának módosítását várhatóan májusban fogadja el a parlament, és júniusban léphet életbe.

A módosítás lényege, hogy a havi béres munkavállaló távolléti díjának összege igazodjon az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy távollét esetén a munkabér nem fog változni az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Az egy napra járó alapbér és az egy napra járó távolléti díj összege így meg fog egyezni, vagyis az alapbér összegét el kell osztani az általános munkarend szerinti munkanapok számával. Az egy órára járó alapbért pedig úgy kell kiszámolni, hogy az alapbér napi összegét el kell osztani a napi munkaidővel – mondta a helyettes államtitkár.

Kiemelte, hogy a távolléti díj korábbi számítási módja alapvetően a havi béres munkavállalók esetén okozott problémát, a tisztán teljesítmény-, és időbéres munkavállalók esetén nem volt gond, mivel a tényleges teljesítmény, vagy a ténylegesen ledolgozott idő alapján számították ki a távolléti díjat; ez a jövőben is így lesz.

A tervezetbe bekerült egy kisegítő szabály, amely arra vonatkozik, hogy hogyan kell kiszámítani az alapbér meghatározott részét, ha a munkavállaló csak részben teljesíti a beosztás szerinti munkaidőt vagy ha a munkaviszonya a hónapnak csak egy meghatározott részében áll fenn – mondta Kardkovács Kolos. Hozzáfűzte: a havi munkabérnek az általános munkarend szerinti arányos része illeti meg a munkavállalót, de ez nem jelenti azt, hogy ha többet dolgozott az adott hónapban, akkor a különbözetet ne kellene kifizetni számára. A kifizetés úgy történhet, hogy ha a munkavállalót az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatják, akkor megkapja az általános munkarend szerinti időre az arányos részt, és ha e felett dolgozott, akkor a munkaidőkeret végén – rendkívüli munka ellenértékeként – a különbözettel el kell számolni.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. – Outplacement, self management

2013.04.18. – Bérmozaik 2013

2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

Kardkovács Kolos elmondta: teljes munkaidő esetén a bérpótlékra eső távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbér összegét elosztjuk a 174 órával, részmunkaidő esetén pedig annak arányos részével.

A Munka törvénykönyve emellett úgy változik, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól – ismertette a helyettes államtitkár.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.