Szabadságszámítás újratöltve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Úgy tűnik, mégis mindegy lesz, mikor megyünk szabadságra. A tervezett módosítás ezen túl is számos új feladatot ad majd a munkabérek elszámolásakor – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


A kormány ismételten módosítaná ugyanis a Munka törvénykönyvét; pénteken közzétett javaslata eltörölné a távolléti díj jelenlegi számítási módszerét. Ezzel egy a szakmát alaposan felkavaró vita végére kerülhet pont.

Visszaállhat a régi rend, miszerint akár „rövid”, akár „hosszú” hónapban megyünk szabadságra, a teljes munkabérünket kapjuk meg. A kormány honlapjára pénteken felkerült ugyanis egy törvényjavaslat, amely módosítaná a Munka törvénykönyvét (Mt.), mégpedig úgy, hogy eltörölné a távolléti díj jelenlegi számítási módszerét. A javaslat egyben módosítaná a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt (Kjt.) is, ezzel biztosítva a két jogszabály közötti munkajogi összhangot.

Szakmai viták kereszttüzében

A távolléti díj új szabályozása január 1-jével lépett életbe, és bizony az első pillanattól fogva heves szakmai vitákat váltott ki. A vita február elején kulminálódott, miután munkavállalók tömegével jelezték: a megszokottnál több bért számfejtett munkáltatójuk. Az első reakció persze az elégedettség volt a dolgozók körében, hiszen kinek ne jönne jól néhány ezer vagy tízezer forint plusz, ám az örömbe rövidesen üröm vegyült, miután kiderült: a bőséges január árát egy szűk július vagy augusztus formájában kell majd megfizetni.

Az új szabályozás ugyanis úgy rendelkezett, hogy a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, a 174-es bűvös osztószám segítségével kell meghatározni. Aminek pedig az lett a következménye, hogy abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra megy, biztosan nem visz haza ugyanakkora fizetést, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna. Ez önmagában egyébként még nem is akkora tragédia, ám a szakemberek attól tartottak, hogy ez a fajta rendszerbe kódolt anomália munkahelyi konfliktusok garmadáját eredményezheti. Hiszen ha nem mindegy, az ember mikor megy szabadságra, bizony elindul a verseny a munkavállalók között.

Kormányzati hátraarc

A parázs diskurzus kellős közepén, február 13-án, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közzétette módszertani segédletét. Ez – mint ahogy erre blogbejegyzésemben is rámutattam –, gyakorlatilag megerősítette, hogy a távolléti díj számításának eredményeként valójában előfordulhat, hogy a munkavállalónak a havi bérétől eltérő összegű bért kell számfejteni azokra a hónapokra, amikor szabadságon volt.

A viták azonban továbbra sem csillapodtak. A versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága februári ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.
És mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium már korábban is jelezte, hogy kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást, és a tárgyalások eredményeként, ha szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását, tudni lehetett, hogy hamarosan megjelenik a távolléti díj számításával kapcsolatos törvénymódosítási javaslat.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. – Outplacement, self management

2013.04.18. – Bérmozaik 2013

2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

Dióhéjban a változtatásokról

A pénteken megjelent törvénytervezet értelmében visszaállna a régi rend, vagyis amikor a munkavállaló „rövid” hónapban megy szabadságra, akkor is megkapja a munkabérét, és nem bukik súlyos ezreket a szabadsága miatt. Így az egy napra járó havi munkabér meghatározásánál az adott hónap munkarendjéhez igazodó munkanapok számával kell a havi bért elosztani, tehát eltűnik a 174-es osztószám.

A tervezett módosítás több témában is finomítja az új Mt.-t, ezért napirendre került a távolléti díj számításának módosításán túl a szabadság kiadásának pontosítása, miszerint a munkavállalónak kiadásra kerülő 14 nap szabadsága – eltérő megállapodás hiányában – naptári évente és egybefüggően értendő.

A törvénytervezet kitér a gyermek(ek) születésekor kiadásra kerülő „apanapokra” is, és pontosítani kívánja, azaz függetlenül a kispapa munkaviszonyának kezdő időpontjától, teljes egészében kivehető legyen számára a pótszabadság, azaz ne legyen arányosítás a munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozóan. Emellett a tervezet foglalkozik a munkáltatók körében egyre kedveltebb munkaidőforma, a kötetlen munkaidő jellegének pontosításával is.

Elolvasva a tervezet sok kis pici – és nem mellesleg az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteihez igazodó – módosítását, változtatását, úgy tűnik, kapunk újabb feladatokat a munkabérek elszámolásakor! Itt az idő, hogy vegyek egy újabb Mt.-t…

A blogbejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt.bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.

2024. február 19.

Programozók önkéntes munkája könnyítheti meg a fogyatékkal élő emberek munkához jutását

A digitalizáció nem csak a pénzügyi világot alakította és alakítja át, de többek között a karitatív szervezetek munkáját is hatékonyabbá teheti. A Morgan Stanley budapesti munkatársai immár hatodik éve segítenek önkéntes szervezeteknek továbblépni a digitális evolúciójukban. Az elmúlt bő fél évben nemcsak a Mellrákinfo Egyesület honlapját újították meg, hanem a Salva Vita Alapítványnak is kifejlesztettek egy új online platformot, ami megkönnyíti a megváltozott munkaképességű álláskeresők képességeinek felmérését.