MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

A munkavédelmi helyzet értékelésekor több szempontot is célszerű áttekinteni – véli az I. MASZSZ Munkavédelmi Szimpózium szervezője és szakértője Kondor Norbert, valamint a rendezvény házigazdája, a MASZSZ elnöke, Zlati Róbert. A munkabaleseti statisztikából kiderül, hogy a bekövetkezett munkabalesetek száma csak minimálisan változott tavaly, nem csökkent számottevően az esetek száma, legfeljebb az eloszlásban következett be változás.

Annak ellenére, hogy némileg csökkent a halálos kimenetelű esetek száma, a tavalyi 67 tragédia még mindig elviselhetetlenül sok – hiszen mindössze eggyel kevesebb mint 2022 hasonló időszakában –, miközben 55 életveszélyes, 32 csonkolásos, valamint 5 egyéb súlyos baleseti esemény volt. Ráadásul a számok még változhatnak, hiszen a munkavédelmi hatóság magyarázata szerint a „munkabalesetek nagy részében még folyamatban van közigazgatási eljárás, sok esetben még nem készült el a munkabaleseti jegyzőkönyv, így a bejelentett és a később feldolgozott munkabaleseti adatok a vizsgálatok eredményétől függően eltérhetnek.” A szakszervezet szakértői nem értik, hogyan könyvelheti el sikerként ezt az aggasztó helyzetet a Nemzetgazdasági Minisztérium, holott addig, amíg egyetlen ember is belehal a munkájába, semmi ok az elégedettségre.

Egyébként a minimális változás akár megnyugtató is lehetne, hiszen „míg 2021-ben 100 ezer foglalkoztatottra 2,45 halálos munkabaleset jutott, addig ez 2023-ban 1,31-ra csökkent, úgy, hogy 2010 óta egymillióval dolgoznak többen”, ám a munkabalesetek áldozatainak hozzátartozóit nem nyugtatják meg a fajlagos mutatók. Ráadásul azt a munkavédelmi hatóság is elismeri, hogy a halálozási adatok nem feltétlenül pontosak, hiszen „a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalék különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között”. Ezzel szemben a súlyos csonkolásos balesetek száma a másfélszeresére emelkedett. A MASZSZ szakértői rámutatnak, hogy a munkahelyi balesetek zöme még mindig a KKV szektorban következik be.

Másik fontos szempontrendszer a munkáltatók és a munkavállalók munkabiztonsági szemléletének, és a vállalati munkabiztonsági kultúra színvonalának áttekintése. Árulkodó adatokra lehet találni a hatósági munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól szóló tájékoztatóban, amelyből kiderül, hogy a  munkavédelmi normák követése sem hozott pozitív fordulatot, mert 2023-ban az ellenőrzött munkáltatók 72,5 százalékánál, míg az ugyancsak ellenőrzött munkavállalók 52,8 százalékánál állapítottak meg munkavédelmi szabálytalanságot. Ez 2,6 százalékkal több mint 2022-ben. Ezek az adatok rendkívül aggasztóak. Nem hiába követelte a MASZSZ a tavalyi emléknapon – is – a munkavédelmi hatóság létszámának és az ellenőrzések számának növelését. Sajnos ez sem teljesült sőt, tovább csökkent a hatósági munkavédelmi ellenőrzések száma – szögezik le a szövetség szakértői.

Fontos még megemlíteni, hogy társadalmi és szociális párbeszéd szinte kizárólag formálisan létezik. Vitathatatlan tény, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez fűződő munkavállalói jogok kollektív képviselete, és a tripartizmus elve napjainkban mind uniós, mind tagállami szinten központi jelentőségű. A társadalmi és szociális párbeszéd puszta létezése az együttműködés, partnerség látszatát kelti ugyan, de önmagában nincs pozitív hatása a munkavédelmi helyzetre, hiszen az érdekképviseletek véleményei, javaslatai nem jelennek, nem jelenhetnek meg a munkavédelmi normákban. Hasonló helyzet alakult ki a munkavédelmi országos érdekegyeztetés rendszerében is. A kialakult helyzetet a munkavállalói oldalt alkotó szakszervezeti konföderációk képviselői is hasonlóan látják. A kormány érdemi egyeztetés nélküli lazított a munkavédelmi oktatáson, de figyelmen kívül hagyta a szakszervezeti ellenvéleményeket, javaslatokat akkor is, amikor törvénymódosítással feloldotta a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésének kötelezettségét is. A kormányzati oldal ezeket a változtatásokat koncepció nélkül terjesztette elő, a munkavédelmi előírásokat egyszerűen mindössze adminisztratív jellegűnek minősítette. A párbeszédre akkor biztosítottak lehetőséget, amikor érdemi változtatásokra már semmi reális lehetőség nem volt, a törvénytervezetek az országgyűlés elé kerültek. Ezt a munkavállalói oldal elfogadhatatlannak tartja, ám az alapjogi, irányelvi és nemzetközi szerződésbe ütközésekről szóló kifogásokra a kormány nem reagált.

A jogszabályok megalkotása során az illetékesek éppen az érintett, kockázatos, balesetveszélyes munkakörben dolgozók érdekképviselőinek a véleményét söpörték le. 2023-ban elfogadták az új Nemzeti Munkavédelmi Politikát (NMP), miközben a munkavédelemről szóló törvény módosításával az OMB (Országos Munkavédelmi Bizottság) tervezésben való szerepét megszüntették. Ezért a munkavállalói oldalt képviselők érdeklődéssel várják, hogy az NMP megvalósításába vajon bevonják-e őket, s ha igen, akkor milyen módon, milyen mélységben. Amennyiben ez nem lesz kellő mértékű, sérti a tripartizmus elveit is.

A MASZSZ ezen az emléknapon is a partnerségen és együttműködésen alapuló intézményrendszer helyreállítását, valós párbeszédet és politikai igények kiszolgálása helyett, szakmai döntéseket követel.