A foglalkoztató megtérítési felelőssége a baleseti ellátásért


Ha megtörténik a baj, bekövetkezik a munkahelyi baleset, vagy a foglalkozási ártalom megbetegedést okoz, a szükséges baleseti ellátások (természetbeni és pénzbeli szolgáltatás) megállapítását követően sor kerül az ún. megtérítési felelősség vizsgálatára.

A társadalombiztosítási ellátások között kiemelt jelentőségű a baleseti ellátások köre, azaz az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén nyújtható baleseti egészségbiztosítási ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék) és baleseti nyugellátások (baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj) csoportja.

Elismert üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén a károsodást elszenvedő személy, illetve halála esetén túlélő hozzátartozója az általános ellátásoknál minden szempontból kedvezőbb szolgáltatásra jogosult, akár a pénzbeli ellátás nagyságrendjét (pl. munkabalesetnél 100 %-os, úti balesetnél 90 %-os mértékű baleseti táppénz) akár jogosultsági idő tartamát (baleseti táppénz 2 éven át) nézzük.

A munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések miatt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból jelentős összegű kifizetés történik, amelynek kiváltó oka lehet a foglalkoztató munkavédelmi szabályszegése, mulasztása is.

A biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkavégzés ellenőrzése fontos kötelezettsége a foglalkoztatónak.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény számos rendelkezéssel biztosítja fenti követelmény megvalósulását mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról.

Nyilván mindkét fél törekszik a szabályok betartására, ha azonban mégis megtörténik a baj, munkahelyi baleset következik be, vagy a foglalkozási ártalom megbetegedést okoz, a szükséges baleseti ellátások (természetbeni és pénzbeli szolgáltatás) megállapítását követően sor kerül az ún. megtérítési felelősség vizsgálatára.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 67. §-a szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő, vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Munkaerő kölcsönzés esetén fenti szabály vonatkozásában a kölcsönvevőt is foglalkoztatónak kell tekinteni.

Tartalmában azonosan rendelkezik a megtérítési felelősségről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 87. §-a is, amikor a baleseti nyugellátás foglalkoztató általi megtérítési kötelezettségét szabályozza a foglalkoztató, vagy megbízottja által történt munkavédelmi szabályszegés miatt bekövetkezett balesetnél, valamint a foglalkoztató vagy alkalmazottja (tagja) által szándékosan előidézett baleseteknél.

Megtérítendő ellátások

A baleseti megtérítési felelősség igen széles körű, magában foglalja az adott munkahelyi baleset miatt igénybe vett valamennyi baleseti ellátást.

Kiterjed a baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti nyugellátás megtérítésére.

A társadalombiztosítási igazgatási szerv hatósági döntés kibocsátásával érvényesíti a megtérítés iránti igényét.

Az egészségbiztosítás fizetési meghagyás kibocsátásával, a nyugdíjbiztosítás megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti a megtérítési felelősséget.

A foglalkoztató baleseti ellátásokért való megtérítési felelőssége nagyon szigorú, nagyon erős felelősség, a sérült közreható magatartása nem csökkenti a foglalkoztató felelősségét.

Sok esetben maga a sérült is felelős azért, hogy munkabaleset érte, mert például kapkodott, szabálytalanul dolgozott, nem tartotta be a rá nézve kötelező munkavédelmi szabályokat.

Abban az esetben például, ha a munkavállaló munkavégzése során nem viselte a számára kötelezően előírt védőkesztyűt, és keze megsérült, foglalkoztatója megtérítési felelősségét nem fogja kizárni, vagy csökkenteni magatartása, mert a foglalkoztató a szabályszerű munkavégzés ellenőrzése terén mulasztott, nem ellenőrizte a munkavédelmi szabályok betartását a munkavállaló részéről, vagy eltűrte a szabályszegést.

A foglalkoztató megtérítési felelősségére ezek a munkavállalói hibák nincsenek hatással. A foglalkoztató csak akkor mentesül a megtérítési felelősség alól, ha a balesetet kizárólag a sérült munkavállaló munkavédelmi szabályszegése okozta.

Jó tudni, hogy az Ebtv. 68/A §-ában foglaltak szerint a baleseti ellátások megtérítésére kötelezett foglalkoztatót a megtérítendő összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Mentesül azonban a kamat fizetési kötelezettség alól, ha az eljárásról való tudomásszerzéssel egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, és a követelés összegét határidőben megfizeti.

Gondosan meg kell vizsgálnia tehát a foglalkoztatónak az adott munkahelyi baleset körülményeit, megállapítva, hogy az egészségbiztosító fizetési meghagyásában megjelölt munkavédelmi szabályokat betartotta-e a foglalkoztató, és ezt tudja is bizonyítani, vagy valóban megtörtént részéről a munkavédelmi mulasztás, szabályszegés. Ha ez utóbbi történt, célszerű elismerni a felelősséget, nem próbálkozni a jogorvoslati úttal, mert jelentős költséget takaríthat meg a kamatmentes megtérítéssel a foglalkoztató.

A megtérítési felelősség érvényesítése

A megtérítési felelősség vizsgálatának alapja elsősorban a sérüléssel kapcsolatban felvett munkabaleseti jegyzőkönyv és a baleset üzemiségének kérdésében hozott határozat, mely dokumentumokat a foglalkoztatók kötelesek megküldeni az egészségbiztosítási igazgatási szervnek.

A nyugellátások területén az ellátás igénylése során nyilatkozik az ügyfél arról, hogy üzemi balesettel kapcsolatban igényli-e a nyugellátást.

Mindkét biztosítási terület megvizsgálja a foglalkoztató megtérítési felelősségét, ehhez az egészségbiztosítási igazgatási szerv a baleseti dokumentumokat kérésre a nyugdíjbiztosítás rendelkezésére bocsátja.

A megtérítési felelősség körében mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátás kifizetésétől, illetve igénybevételétől számított öt éven belül érvényesítheti követelését.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 19.

A csecsemőgondozási díjról röviden

Szakmai videósorozatunk következő részében a csecsemőgondozási díj legfontosabb szabályait ismerteti dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász. Elmondja, kinek és mikor jár a csed, miként változott idén a szabályozás, és milyen tevékenységeket lehet végezni a csed folyósítása mellett.

2021. október 18.

Nyugdíjprémiumot fizetnek novemberben – íme a részletek

A friss kormányrendelettel 2021-ben is megvalósul a nyugellátásban és egyes más ellátásokban részesülők részére a nyugdíjprémium, illetve a meghatározott más ellátások esetében az egyszeri juttatás kifizetése.